Margitay Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Margitay Gábor
Született1810. november 5.
Hajdúböszörmény
Elhunyt1889. szeptember 21. (78 évesen)
Marosvásárhely
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaőrnagy,
építészmérnök
SablonWikidataSegítség

Margitfalvi Margitay Gábor (Hajdúböszörmény, 1810. november 5.[1]Marosvásárhely, 1889. szeptember 21.) 1848-1849-es honvédmérnökkari őrnagy, később uradalmi építészmérnök, Margitay István orvos testvéröccse.

Élete[szerkesztés]

Margitay István református lelkész és tordai Illyés Julianna fia. Iskoláit Érdiószegen kezdette a gimnáziumban és 1824-től 1833-ig a debreceni kollégiumban folytatta; az építészeti és mérnöki szakra való hivatását követve, 1833-tól a pesti egyetemen végezte tanulását. 1841-ben a nagyváradi kerületi királyi építészeti hivatalhoz királyi építészeti rajzolómérnöknek alkalmazták. Innét hasonló minőségben Aradra helyeztetett át. 1848-ban a magyar kormány szolgálatába állott és hasznos szolgálatokat tett különösen Arad körül. A világosi napok után Jankafalvára (Érdiószeg szomszédságában) menekült. 1851-ben Nagyváradon elfogták és 1855-ig az ideiglenes kataszternél volt beosztva. 1856. március 23-án lemondott hivataláról és több uradalomban mérnökösködött. 1870-ben a borszéki gyógyfürdő-intézet rendezése és kiépítése céljából hat évre rendszeresített mérnöki állásra választatott meg. Később uradalmi építészeti mérnök lett Élesden (Bihar megye).

Arcképe: kőnyomat Emlékirataiban.

Cikkei a Honvéd-Albumban (1868. Az oláh-biró); az Országos Honvéd-Naptárban (1869. Kossuth-völgy); az Archaeol. Értesítőben (1869. Archaeol. levelek, 1873. Borszéki leletek).

Munkái[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1988.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.