Chathami kecskepapagáj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Vaporeon.Leafeon (vitalap | szerkesztései) 2019. október 25., 16:18-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Kibővítettem a bevezetőt az angol verzió alapján.)
Mangere-kecskepapagáj
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Laposfarkúpapagáj-formák (Platycercinae)
Nem: Cyanoramphus
Faj: C. forbesi
Tudományos név
Cyanoramphus forbesi
Kuhl, 1820
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mangere-kecskepapagáj témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mangere-kecskepapagáj témájú kategóriát.

A Mangere-kecskepapagáj (Cyanoramphus forbesi) vagy Forbes-papagáj, más néven Chatham-papagáj a madarak osztályának papagájalakúak rendjébe és a papagájfélék családjába tartozó ritka, endemikus faj. Ez a kecskepapagáj egyike Új-Zéland legritkább madarainak és a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján sebezhetőként szerepel; főként természetes élőhelyeinek elvesztése, a ragadozók és a hibridizáció veszélyeztetik a faj állományainak fennmaradását. A Forbes-papagáj mindössze két kis szigeten őshonos az egész világon. Komoly természetvédelmi erőfeszítések nyomán sikerült elérni, hogy állománya jelenleg stabilnak minősül.

Rendszerezés

Régebben az ugráló papagáj (Cyanoramphus auriceps) alfajaként szerepelt Cyanoramphus auriceps forbesi néven.

Előfordulása

Az Új-Zélandhoz tartozó Chatham-szigeteken, közelebbről a Kis-Mangere és a Mangere-szigeteken honos. 1930-ban a Mangare-szigetről kihalt. A természetes élőhelye mérsékelt övi erdők és bokrosok.

Megjelenése

Testhossza 23 centiméter. Tollazata élénkzöld, koronája aranysárga.

Természetvédelmi helyzete

Az élő kifejlett egyedek száma 120 körüli (1999). A fajra veszélyeztető tényezők az erdőirtás, és az betelepített elvadult macskák. Szerencsére állományai stabilak.

Források

Külső hivatkozások