Madzsar Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Madzsar Károly (Sátoraljaújhely, 1855. április 30.[1] – 1919[2] és 1927[3] között) jogi doktor, királyi ítélőtáblai bíró, szakíró, Madzsar János testvéröccse.

Élete[szerkesztés]

Madzsar György iparos és Szopkovics (Szopkovits) Mária polgári szülők fia. Középiskoláit Szatmárt, Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon, a jog- és államtudományi tanfolyamot a budapesti egyetemen végezte, ahol 1879-ben jogi doktorrá avatták. Az ügyvédi vizsgát 1881-ben tette le, és Sátoraljaújhelyen folytatott pár évi ügyvédi gyakorlat után államszolgálatba lépett. 1883-ban a királyi igazságügyi minisztériumba fogalmazó gyakornokká, 1884-ben a zilahi királyi törvényszékhez jegyzővé, 1886-ban aradi királyi alügyésszé, 1890-ben temesvári királyi törvényszéki bíróvá, 1894-ben az ottani királyi ítélőtáblához elnöki titkárrá, 1898-ban pedig a kassai királyi ítélőtáblához bíróvá nevezték ki, amely állásban, mint a büntetőtanács tagja működött. 1893. július 6-án Debrecenben feleségül vette Unger Irmát (született Szatmár, 1871. február 9.), egyik esküvői tanújuk testvére, Madzsar János gimnáziumi tanár volt.[4] Felesége 31 évesen, 1903. február 2-án hunyt el Budapesten.[5]

A Szilágyba és az Arad és Vidékébe írt tárcacikkeket.

Munkája[szerkesztés]

  • Utmutató a sommás egységi és fizetési meghagyás eljárásban, valamint a sommásról szóló törvénynyel a rendes eljáráson tett módosításokban, birák és ügyvédek számára. Segédkönyv a perjogi ujítások tanulmányozására és a források tételeinek kikeresésére. Kiadja a temesvári jogászegylet. Temesvár, 1895.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sátoraljaújhely lexikona. Szerk. biz. elnöke Fehér József. Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 2001.