Macrauchenia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DenesFeri (vitalap | szerkesztései) 2019. január 10., 09:28-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Macrauchenia
Evolúciós időszak: Késő miocén - késő pleisztocén
Anyaállat kicsinyével
Anyaállat kicsinyével
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Meridiungulata
Rend: Litopterna
Öregcsalád: Macrauchenioidea
Család: Macraucheniidae
Alcsalád: Macraucheniinae
Nem: Macrauchenia
Owen, 1838
Elterjedés
Elterjedési területük
Elterjedési területük
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Macrauchenia témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Macrauchenia témájú kategóriát.

A Macrauchenia az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Litopterna rendjébe, ezen belül a Macraucheniidae családjába tartozó nem.

Rendszerezés

A nembe az alábbi fajok tartoztak:

Tudnivalók

A nagyobbik csontváz egy Macrauchenia patachonica maradványa

A Macrauchenia ami azt jelenti, hogy „Nagy Nyak”, az utolsó maradványa egy patás rendnek Litopterna, amely csak Dél-Amerikában volt honos. Az állatnak hosszú nyaka és a lábán három ujja volt. Kissé úgy néztek ki, mint a mai tevék, de semmi közük sincs hozzájuk. Az állat 3 méteres hosszúságú és 1042,8 kilogrammos növényevő volt.[1][2] Ennél az állatnál az orrüreg a fej tetején ült, ami több elképzelésre vezetett. A legvalószínűbb az, hogy tapírszerű ormánya volt. A csontok arra utalnak, hogy az állat hamar tudott irányt váltani szaladás közben. A szaladás volt a legjobb védekezési módszere amikor a ragadozók üldözték.

Lelőhelyek

Macrauchenia maradványokat csak az argentínai Lujan kőzetekben találtak.

Jegyzetek

  1. szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions, 248. o. (1999). ISBN 1-84028-152-9 
  2. http://sedici.unlp.edu.ar/handle/10915/16838?show=full (in spanish)

Források