Ugrás a tartalomhoz

M2 Browning

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 37.76.24.247 (vitalap) 2020. augusztus 24., 20:18-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Működési elv módosítva, űrméret hozzáadva. Forrás az angol nyelvű wikipédia, illetve Wil Willis műsora.)
M2 Browning
(Browning Machine Gun, Cal. .50, M2, HB)

Típusgéppuska
Ország Amerikai Egyesült Államok
TervezőJohn Moses Browning
Alkalmazás
Háborús alkalmazásmásodik világháború
koreai háború
vietnámi háború
Jom kippuri háború
Hatnapos háború
falklandi háború
Öbölháború
Műszaki adatok
Űrméret.50 in (12,7 mm)
Lőszer.50 BMG, 12.7x99mm NATO
Tárkapacitásheveder adagolásos
Működési elvrövid csőhátrasiklásos, zárt tömegzáras
Tömeg38 kg, lábakkal 58 kg
Fegyver hossza1656 mm
Csőhossz1143 mm mm
Irányzék típusanyílt

1933-ban hozták létre a nehéz Browning M1921 géppuskát egy 0,50 in M2 kaliberhez átalakított M1917-et, ami eredetileg 0,30-06 in kaliberű lőszert használt, amit léghűtéses csővel láttak el és átnevezték M2 Browningnak. Repülőgépekre szánták, mert hajlamos volt túlhevülni. A vastagabb és nehezebb csővel ellátott változat lett az M2 HB (Heavy Barrel) típus, a rendszeresített 12,7 mm-es nehézgéppuska. Manapság is alkalmazzák az "Ötvenest", de szolgált már a II. világháborúban, a koreai háborúban és a vietnámi háborúban is. Régen, ahogy ma is repülőgépekre szerelik, esetleg helikoptereken, páncélosokon, terepjárókon, vagy éppenséggel hajókon kap helyet légelhárító célokkal, vagy nehéz gyalogsági támogatófegyverként szolgál. A nagy súly és a relatív alacsony tűzgyorsaság a nehéz 12,7 x 99 mm M2 lőszer alkalmazásából ered. A hatalmas átütőereje és a nagy visszarúgása erős konstrukciót igényel. Nyílt célok ellen 2000 méterig hatásos. 800 méteren képes a 40 mm-es páncélzatot is átütni. Az M2-es rövid hátrasiklásos rendszerrel működik, a töltényeket hevederből adagolják. A lőszer adagolása néhány alkatrész cseréje után jobbról és balról is megoldható. Az üres töltényhüvelyeket lefelé üríti. A fegyver ravasza hátul található két fogantyú közt, jobb oldalon a nagyméretű felhúzókar, amit először hátra kell húzni, hogy a hevederben lévő első lőszert megfogja, majd előreengedni, hogy a lőszert betolja a csőbe. Az újabb verzióknál a felhevült csöveket gyorsan lehet cserélni, a régebbi verzióknál ez hosszadalmas folyamat volt, mert be kellett pontosan állítani a fegyver csövét. A régi modelleket fel lehet szerelni gyors váltócsöves kiegészítőkkel, amelyek megkönnyítik a már említett műveletet.

Ikerrendszerbe hajóra szerelt M2HB géppuskák

Források

További információk

  • Chinn, George M. (1951), The Machine Gun: History, Evolution and Development of Manually Operated, Full Automatic, and Power Driven Aircraft Machine Guns, vol. 1, Department of the Navy, Bureau of Ordnance
  • Dunlap, Roy F. (1948), Ordnance Went Up Front: Some Observations and Experiences of a Sergeant of Ordnance, who served throughout World War II with the United States Army in Egypt, the Philippines and Japan, including way stations, A Samworth Book on Firearms, Plantersville, SC: Small-Arms Technical Publishing Co., OCLC 6081851
  • (angolul) George, John B. (1981). Shots Fired In Anger, NRA Press, ISBN 0-935998-42-X
  • (angolul) Gresham, John D. (December 2001). “Weapons”. Military Heritage. Volume 3, No. 3: 22, 24, 26, 28, 30 (John Browning’s (M2) .50-caliber).
  • (angolul) Hogg, Ian. (2001). The American Arsenal. Ian Hogg, ed. London, UK: Greenhill Books, ISBN 978-1-85367-470-9
  • (angolul) MCWP 3-15.1: Machine Guns and Machine Gun Gunnery USMC (requires client certificate). Alternative via scribd
  • (angolul) Yeide, Harry. (2004). The Tank Killers. Havertown, Penn.: Casemate, ISBN 978-1-932033-26-7
  • (angolul) Zaloga, Steven J. (2002). M8 Greyhound Light Armored Car 1941–91. Oxford, UK: Osprey Publishing, ISBN 978-1-84176-468-9