Mónika
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Mónika [1] (régebbi írásmódja Monika) vitatott eredetű női név. A leginkább valószínű, hogy karthágói pun eredetű, jelentése: istennő[2], viszont mások szerint görög eredetű és jelentése: magányos, megint mások szerint viszont latin eredetű és jelentése: intő, figyelmeztető.[3] Egyes források indogermán eredetű névként említik, ahol jelentése: megmentő.[forrás?]
Gyakorisága [szerkesztés]
Az 1970-es években lett nagyon divatos név, majd csökkent a népszerűsége, de még az 1990-es években is igen gyakori név volt Magyarországon. A 2000-es években (2006-ig) a 60-98. leggyakoribb női név.[2][4][5]
Névnapok [szerkesztés]
Híres Mónikák [szerkesztés]
- Szent Mónika Hippói Szent Ágoston anyja, az anyák katolikus védőszentje
- Monica Bellucci olasz színésznő
- Monique Coleman amerikai énekesnő, színésznő
- Mónica Cruz spanyol énekesnő, színésznő, táncos és modell
- Csuka Mónika énekes, zenész
- Erdélyi Mónika tv-műsorvezető
- Gáspár Monika tv-műsorvezető
- Hoffmann Mónika énekesnő
- Kovacsicz Mónika kézilabdázó
- Lamperth Mónika politikus, önkormányzati és területfejlesztési miniszter
- Pokrivtsák Mónika tv-műsorvezető, fotómodell, botrányhősnő
- Monique Serf, ismertebb nevén: Barbara, francia énekesnő
- Szeles Mónika vajdasági magyar származású amerikai teniszező
- Ullmann Mónika színésznő
- Monica Vitti olasz színésznő
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ^ a b c d Ladó-Bíró, 217. old.
- ↑ 'Keresztnevek eredete és jelentése' (magyar nyelven). mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2010. április 1.)
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv
Ajánlott irodalom [szerkesztés]
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által alkalmazott utónév-engedélyezési alapelvek (Hozzáférés 2010. augusztus 20.)
Források [szerkesztés]
- Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó, 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke (Hozzáférés: 2011. május 1.)
