Léon Bonnat
| Léon Bonnat | |
 | |
| Önarcképe (1855) | |
| Született | 1833. június 20. Bayonne |
| Meghalt | 1922. szeptember 8. (89 évesen) Monchy-Saint-Éloi |
| Sírhely | Saint Étienne Cemetery |
| Alkotott | 1848–1922 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Léon Bonnat témájú médiaállományokat. | |
Léon Bonnat (Bayonne, 1833. június 20. – Monchy-Saint-Éloi, 1922. szeptember 8.) francia festő.
Életútja
Első mestere Federico de Madrazo volt Madridban; 21 éves korában Cogniet párizsi műtermébe lépett. Történeti képeit biztos, erőteljes és spanyol mintáktól ellesett harmonikus színezés jellemzi; erélyesen megfestett alakjai tisztán és világosan válnak ki; jellemzésük éles, és nem egyszer nyers. Korai festményei közül nevezetesebbek: Ádám és Éva megtalálja Ábel holttestét (1860, lillei muzeum); András vértanusága; Antigoné a vak Oidipusszal (1865); Zarándokok Szent Péter szobra előtt a Péter-templomban; Nápolyi parasztok a római Farnese-palota előtt (1866): Egy fél bajoccót kegyelmes uram! (1864); Paulai Vince leszedi egy gályarabnak a bilincseit (1866); Mária mennybemenetele (1869); Utca Jeruzsálemben. E képeihez utóbb A török borbély (1872), a színezésben érdekes, de rideg naturalizmusa által visszataszitó kép, Krisztus a keresztfán (1874) és Jób (1880) csatlakozott. 1875-től jobbára arcképeket festett; különösen Pasca szinésznő arcképe tette e nembeli művészetét népszerűvé. Mesterművei: Adolphe Thiers, Victor Hugo és Jules Grévy köztársasági elnök rendkivül jellemző és plasztikus erőtől duzzadó arcképei. Édesanyjának arcképét 1893-ban állitotta ki.
Galéria
Források
- Bokor József (szerk.). Bonnat, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
