Lénárd László (neurobiológus)
| Lénárd László | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1944. október 26. (79 éves) Pécs |
| Ismeretes mint | orvos, neurobiológus, egyetemi tanár |
| Nemzetiség | magyar |
| Iskolái | Pécsi Tudományegyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Pécsi Orvostudományi Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | neurobiológia |
| Kutatási terület | idegélettan, magatartás-tudomány |
| Tudományos fokozat | kandidátus (1980), akadémiai doktor (1989) |
| Munkahelyek | |
| Pécsi Tudományegyetem | professor emeritus |
| Szakmai kitüntetések | |
| Széchenyi-díj | |
| Akadémiai tagság | levelező (2001), rendes (2007) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lénárd László témájú médiaállományokat. | |
Lénárd László (Pécs, 1944. október 26.) Széchenyi-díjas orvos, neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az idegélettan és a magatartás-tudomány. 1990 és 2009 között a Pécsi Tudományegyetem (2000 előtt Pécsi Orvostudományi Egyetem) Élettani Intézet igazgatója. 1997 és 2000 között a POTE rektorhelyettes, majd az egyetemi integráció után 2003-ig a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Általános Orvostudományi Kar dékánja. 2003 és 2007 között a PTE rektora.
Életpályája
1963-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, ahol 1969-ben kapott orvosi diplomát. Ezt követően az egyetem Ideg- és Elmegyógyászati Klinikáján volt gyakornok, majd 1970-től az Élettani Intézet munkatársa lett. Emellett dolgozott az MTA Idegélettani Kutatócsoportjában is. 1989-ben tudományos tanácsadói beosztásba került. 1990-ben az egyetem állatélettani tanszékén kezdett el oktatni, egyetemi tanári kinevezéssel, emellett az egyetem Élettani Intézetének igazgatói pozícióját is átvette. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 1997-ben az egyetem rektorhelyettesévé választották, majd 2000-ben a Janus Pannonius Tudományegyetemmel való egyesítés után a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja. 2003-ban az új egyetem rektorává választották. Tisztségét 2007-ig viselte. Intézetigazgatói pozícióját 2009-ben adta át utódjának. 2014-ben emeritálták.
1980-ban védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1989-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Neurobiológiai Tudományos Bizottságának, a Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottságnak és a Pécsi Akadémiai Bizottságnak lett tagja. Utóbbinak 2018-tól elnöke. A Neurobiológiai Tudományos Bizottságot 1995 és 1997 között vezette. 2001-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben rendes tagjává. Akadémiai tevékenységén túl jelentős szerepet töltött be a tudományos egyesületi életben is: 1992 és 1994 között a Nemzetközi Magatartás-Idegtudományi Társaság (IBNS) vezetőségi tagja, 1993 és 1997 között a Magyar Idegtudományi Társaság elnöke, valamint 1989-től hosszú ideig a Magyar Élettani Társaság alelnöke volt. Ezenkívül a Grastyán Endre Alapítvány kuratóriumába is bekerült. Számos tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottsági munkájában is aktív: Obesitologia Hungarica, Appetite, Behavioral Brain Research és Acta Physiologica Hungarica.
Díjai, elismerései
- Pro Scientia (1989, 1993)
- Szentágothai szakkuratóriumi díj (2000)
- Grastyán-díj (2001, 2008)
- Markusovszky-emlékplakett (2004)
- Széchenyi-díj (2011)
Főbb publikációi
- Amygdalar noradrenergic and dopaminergic mechanisms in the regulation of hunger and thirst-motivated behavior (társszerző, 1982)
- Self-injection of amphetamine directly into the brain (társszerző, 1983)
- Feeding-related activity of glucose- and mophine-sensitive neurons in the monkey amygdala (társszerző, 1986)
- Responses of lateral hyptohalamic glucose-sensitive and glucose-insensitive neurons to chemical stimuli in behaving rhesus monkeys (társszerző, 1992)
- Glucose-sensitive neurons of the globus pallidus: I. Neurochemical characteristics (társszerző, 1995)
- Responses to the sensory properties of fat of neurons in the primate orbitofrontal cortex (társszerző, 1999)
- Effects of mobile GSM radiotelephone exposure on the auditory brainstem response (ABR) (társszerző, 1999)
- Effects of pretreatment with PACAP on the infarct size and functional outcome in rat permanent focal cerebral ischemia (társszerző, 2002)
- Plasma levels of acylated ghrelin during an oral glucose tolerance test in obese children (társszerző, 2007)
- Is there any relationship between obesity and mental flexibility in children? (társszerző, 2007)
- Altered executive function in obesity: Exploration of the role of affective states on cognitive abilities (társszerző, 2009)
- Reduced capacity in automatic processing of facial expression in restrictive anorexia nervosa and obesity (társszerző, 2011)
- Positive reinforcing effect of oxytocin microinjection in the rat central nucleus of amygdala (társszerző, 2016)