Lábass Juci
| Lábass Juci | |
 | |
| Született | Lábas Julianna 1896. július 22. Zilah |
| Elhunyt | 1932. augusztus 24. (36 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa |
|
| Foglalkozása | színész |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (35-1-49) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lábass Juci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lábass Juci született: Lábas Julianna (Zilah, 1896. július 22. – Budapest, 1932. augusztus 24.) színésznő.
Életútja
Lábas Gyula és Vidovich Julianna leánya. Szabadkán már zárdai iskoláslányként is felfigyeltek hangjára. 1910-ben Rákosi Szidinál tanult. Szerepelt a Városligeti Színkörben, majd 1913. május 24-én fellépett a Király Színházban, a Buksi című operett Lóri szerepében. Játszott az Apolló Színházban is. Eleinte szubrett szerepeket játszott, majd primadonna lett. 1922. április 20-án a Városi Színház vendége volt, a Boccaccio-ban, s 1923 szeptemberében ugyanitt az Orpheus-ban láthatta a közönség. Ugyancsak a Városi Színházban 1924. február 14-én a Bacchus-éj című operettben lépett fel mind vendég, majd áprilistól a Király Színházban játszott nagy sikerrel a Marica grófnőben. 1928-tól a Király Színház tagja volt. Utolsó szerepét 1932-ben formálta meg a Nyári Operettszínházban. Korai halála miatt csupán egyetlen hangosfilmben szerepelt.
1918. július 27-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Rátkai Márton színésszel,[2] akitől három évvel később elvált.[3] 1931. június 15-én Budapesten, az Erzsébetvárosban Szedő Miklós operaénekes felesége lett.[4]
A Magyar Színművészeti Lexikon így jellemzi őt: "Meg kell állapítani róla az öntudatos és következetes művész-egyéniségek erejét, amellyel magasan föléje emelkedik másoknak, akik csak a színpadot, mint kirakatot tekintik célnak, nemesebb belső tartalom nélkül. Lábass Juci szereti a komoly, sőt nehéz színpadi feladatokat. [...] Szerénysége, reklámfóbiája csak emeli értékét. Énekhangjának szépsége és kultúráltsága, mozgásművészete, általában véve megjelenésének bája olyan színpadi fegyverzet, amely akkor fogja minden irányban lenyűgözni híveit es a nagyközönséget, amikor a girl-staffaget elunva, végleg átjátssza magát a komoly (drámai) színpadokra."
Fontosabb színházi szerepei
- Rolla (Szirmai Albert: Mágnás Miska)
- Gonda (Leo Fall: Az elvált asszony)
- Vilma (Lehár Ferenc: A pacsirta)
- Serpolette (Planquette: A corneville-i harangok)
- Marica (Kálmán Imre: Marica grófnő)
- Fedora (Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő)
- Rózsika (Zerkovitz Béla: Eltörött a hegedűm)
- Viktória (Ábrahám Pál)
Filmszerepei
- A paradicsom (1915, szkeccs)
- A doktor úr (1916) - Sárkányné
- A föld rabjai (1917) - Juli/Juliette
- Mágia (1917) - grófnő
- A kivándorló (1918)
- Budapesti hangos filmkabaré (1930) - önmaga
- Nevető Budapest (1930) - önmaga
Jegyzetek
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 977/1918. folyószáma alatt.
- ↑ Bpesti kir. tszék 4/401/2-1921. sz. ítélete.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 932/1931. folyószáma alatt.
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
- Hangosfilm
.svg){kind=small}
