Lukács László (nyelvész)

Lukács László
Született	1911. június 9. Beszterce
Elhunyt	1993. március 17. (81 évesen) Kolozsvár
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	jogász, nyelvész, tankönyvíró, egyetemi oktató
Iskolái	Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem (–1935)
Sablon • Wikidata • Segítség

Lukács László (Beszterce, 1911. június 9. – Kolozsvár, 1993. március 17.) jogász, nyelvész, tankönyvíró, egyetemi oktató.

Életútja

Középiskoláit a besztercei német gimnáziumban végezte, az I. Ferdinand-Egyetemen jogi doktorátust szerzett (1935). Törvényszéki és táblai jegyző Kolozsvárt (1935–40), majd törvényszéki jegyző és titkár Besztercén (1940–42), közben Budapesten egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett. Járásbíró Zsibón (1942–44).

A háború és két évig tartó szovjet hadifogság után a kolozsvári Egyetemi Könyvtár könyvtárosa (1946–49). Egyetemi lektor a Bolyai Tudományegyetem orosz nyelv tanszékén, szakképesítést nyert a bukaresti Makszim Gorkij Intézetben orosz nyelv és irodalomból (1955). A Babeș–Bolyai Tudományegyetem orosz tanszékének adjunktusaként vonult nyugalomba (1973).

Munkássága

Társszerzője Az orosz nyelvtan kézikönyve című egyetemi és főiskolai oktatásra szánt munkának (1956), szerzője a magyar iskolák számára írt V–XI. osztályos Orosz nyelv című tankönyveknek (1958–61). Ezek mellett orosz szerzők tankönyveit is átdolgozta magyar használatra. Gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretterjesztő könyvecskéket fordított orosz nyelvből.

Nyelvjáráskutatást végzett a dobrudzsai lipovánok körében. Tájszólásukról, a lipován nyelvjárási jelenségekről több tanulmánya jelent meg a Studia Universitatis Babeș-Bolyai (1955, 1961, 1965) és a Cercetări de Lingvistică (1968) hasábjain.

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0  
• Gyászjelentés, Szabadság, 1993. március 20. (Forrás: a Szabadság szerkesztőségének digitális archívuma)