Lophura

Lophura
	nyerges fácán hímje (Lophura swinhoii)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Tyúkalakúak (Galliformes);
Család:	Fácánfélék (Phasianidae);
Alcsalád:	Fácánformák (Phasianinae);
Nemzetség:	Phasianini;
Nem:	Lophura; (Fleming, 1822)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Lophura témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Lophura témájú médiaállományokat és Lophura témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2018. július 5.) ezen a változaton alapul.

A Lophura vagy magyarul csirkefácán a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe a fácánfélék (Phasianidae) családjába és a fácánformák (Phasianinae) alcsaládba tartozó nem.

Rendszerezés

A nembe az alábbi 11 faj tartozik:

ördögfácán vagy nepáli fácán (Lophura leucomelanos)
ezüstfácán (Lophura nycthemera)
vietnámi fácán vagy Edward-fácán (Lophura edwardsi)
annami fácán (Lophura hatinhensis)
nyerges fácán (Lophura swinhoii)
csontfarkú fácán (Lophura hoogerwerfi) – egyes rendszerekben alfaj Lophura inornata hoogerwerfi néven
Salvadori-fácán (Lophura inornata)
sárgafarkú fácán (Lophura erythrophthalma)
tűzfácán vagy tüzeshátú fácán (Lophura ignita)
hamvas fácán vagy sziámi fácán (Lophura diardi)
fehérfarkú fácán vagy Bulwer-fácán (Lophura bulweri)

Egyes rendszerezők szerint a

császárfácán (Lophura x imperialis) hibrid, önálló faj (Lophura imperialis) néven.

Előfordulásuk

A csirkefácánok hazája Ázsia déli és délkeleti része, több fajuk Ázsia nagy szigetein is előfordul.

Megjelenésük

A csirkefácánoknál, mint a fácánoknál általában ivari dimorfizmus figyelhető meg, a kakasok mindig élénkebb tollazatúak, mint a tojók. Jellemző színezetük a sötétkék és vörös különböző árnyalatai. A különböző fajok tojói többnyire rejtőszínűek, barnásak kivéve a sárgafarkú fácán (Lophura erythrophthalma) tojóját, mely sötétkék. A kakasok pofáján többnyire vörös színű, olykor kék csupasz foltok vannak, melyek emlékeztetnek a házityúk kakasának fején levő bőrfüggelékekre, emiatt kapták a csirkefácán magyar nevet. Ezek a bőrfüggelékek a Bulwer-fácán (Lophura bulweri) kakasa esetében rendkívül nagyok, dürgés idején ráadásul ezek megtelnek vérrel, és lelóghatnak egészen a földig is. A kakasoknak ezen kívül sarkantyúi is vannak. A megnyúlt kézevezők és faroktollak kisebb mértékben ugyan, de a tojókra is jellemzőek.

Szaporodásuk

A fajok többsége poligám. Ezeknél a fajoknál a tojók egyedül költik ki és nevelik fel a fiókákat. Csak a Salvadori-fácán (Lophura inornata) él monogám párkapocsolatban.

Többnyire 4-6 tojást raknak a tojók, a költési időszak 24-25 nap.

Rendszerezésük problémái

Abban hogy pontosan mely fajok is tartoznak a Lophura nembe, nincs teljes egyetértés a rendszertannal foglalkozó kutatók között. Korábban az ördögfácánt vagy nepáli fácánt (Lophura leucomelanos) és közeli rokona, ezüstfácánt (Lophura nycthemera) külön nembe, a Gennaeus nembe sorolták. Mára a legtöbb kutató beolvasztotta őket a Lophura nembe, de ez a felfogást nem minden rendszer fogadja el, egyesek továbbra is külön nem két fajaként tartja számon őket. Maga a Lophura nemben sem teljes az egység, korábban csak a tűzfácán (Lophura ignita) tartozott a nembe, az összes többi fajt külön nemekbe sorolták. Ezek jelenleg is külön alcsoportokat képeznek. Ilyen különálló alnemekbe tartoznak a tűzhátú fácánok - (Lophura) alnem; külön csoportot alkot a nyerges fácán (Lophura swinhoii), az Edward-fácán (Lophura edwardsi) és a császárfácán (Lophura x imperialis) - (Hierophasis) alnem; a sárgafarkú fácán (Lophura erythrophthalma), a Salvadori-fácán (Lophura inornata) és a csontfarkú fácán (Lophura hoogerwerfi) - (Houppifer) alnem; a hamvas fácán (Lophura diardi) - (Diardigallus) alnem; és külön csoportot képez a fehérfarkú fácán vagy Bulwer-fácán (Lophura bulweri) is - (Lobiophasis) alnem.