Lofat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lofat, azaz "Júdásszék"
A Júdásszék ma már szerencsére csak múzeumi tárgy

A lofat egy középkori kínzóeszköz feltételezett neve. A források kétféle eszközt említenek: egy karót[1][2] és egy fából készült, háromoldalú, piramisszerű emelvényt, ami a Júdásszék, Júdásbölcső [3] néven is ismert spanyol inkvizíciós eszközhöz hasonlít.[4] A piramis csúcsára ültetett áldozatot a bokáihoz csomózott kötél segítségével húzták lefelé, míg a végbele szét nem repedt. A kínzás általában nem volt halálos kimenetelű, de gyakran maradandó sérülést okozott. A karóbahúzás szintén a végbélen keresztül történt és ebbe a megkínzott bele is halt.

A név[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Az anatóliai török nyelvben a karót így mondják: lofat. Nyelvünkbe a XVI. században került, az ozmán katonaság szótárából s népkezelő gyakorlatából, már pusztán a nyársbahúzó karó jelentésében. Nyelvészek és pszichológusok méltán gondolkodtak el azon, hogy nyelvünk egyik leggyakoribb, de a képzeletre legiszonyatosabban ható átokmondása mért van összefüggésben épp a lóval. Volt tanulmány – mélylélektani –, amely az őslénykori szodomizmus szerencsésen fönnmaradt nyomait, sőt egy ősvallás elemeit vélte fölfedezni benne – egy ősien lovas népnél! Az etimológia ezt megdönti. Az átok nem mond egyebet, mint hogy: végezd török karón!
Illyés Gyula: Ebéd a kastélyban (részlet)[5]

Az eszköz neve nincs egyértelműen bizonyítva. A források lofat néven hivatkoznak rá, török eredetűnek említik, és állítólag innen származik a „lófasz a seggedbe”, azaz húzzanak karóba a törökök, illetve „Inog, mint bíró seggibe’ a lofat” vulgáris kifejezés.[6] Azonban a lofat vagy lofathoz hasonló alakú és értelmű szó nem ismert a török nyelvben (a fasulye karóbabot jelent, a ’karó, cölöp’ pedig yığın, küme vagy istif),[7] így nem kizárt, hogy ez csak városi legenda.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület a török korról
  2. Kiss Dénes: Isabor c. verse, Gubcsi Lajos: Magyar parasztság a Kárpát-medencében c. könyvében, 71. o. http://mek.oszk.hu/02500/02577/02577.pdf
  3. Ruxandra Cesereanu: Nemi erőszak — politikai kínzás a 20. században , korunk.org
  4. Judas Cradle - Occasional Hell, kínzőeszközökkel foglalkozó honlap
  5. Illyés Gyula:Ebéd a kastélyban
  6. Kicsoda mit csináljon a kicsoda micsodájával (Korrektorblog az Index.hu-n)
  7. Index fórum – Szólások eredete téma

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]