Ugrás a tartalomhoz

Liebl Ervin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gbarta (vitalap | szerkesztései) 2020. június 4., 14:08-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Új oldal, tartalma: „{{személy infobox}} '''Liebl Ervin''' (Nagyszeben, 1895. november 27.Budapest, 1927. január 21.) grafikus, szobrász, festő. ==Életp…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Liebl Ervin
Született1895. november 27.[1]
Nagyszeben
Elhunyt1927. január 21. (31 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[2]
SablonWikidataSegítség

Liebl Ervin (Nagyszeben, 1895. november 27.Budapest, 1927. január 21.) grafikus, szobrász, festő.

Életpályája

1897–1903 között és 1909–1914 között Vajdahunyadon élt. 1903–1909 között Budapesten lakott. A három alsó gimnáziumi osztályt a budapesti Tavaszmező utcai állami gimnáziumban járta ki. A középiskolát magánúton végezte el. A szászvárosi református gimnáziumban osztályvizsgát tett. 1914-ben szüleivel ismét Budapestre költözött. 1916-ban érettségizett a kolozsvári református főgimnáziumban. 1916-ban a Műegyetem gépészmérnök szakára jelentkezett, de beteg lett, és 10 hónapig ágyban volt. 1918-ban ismét beíratkozott a Műegyetemre, de 1919-ben a bolsevizmus vetett véget tanulmányainak. Mérnöki tanulmányai után, 1918-tól festészettel foglalkozott. Ezután Párizsban, Cannes-ban, San Remó-ban élt; 1925-ben jött vissza Budapestre. 1931-ben a Kovács Szalonban, 1936-ban a Nemzeti Szalonban volt posztumusz kiállítása.

Műveit fantáziagazdagság, barokkos lendület jellemezte. Spanyolnáthában hunyt el.

Családja

Szülei: Liebl József és Boucher Anna voltak.[3] 1920-ban megnősült, de 1924-ben már elvált feleségétől.

Jegyzetek

Források

További információk

  • Elek Artúr: Liebl Ervin élete és művészete (Budapest, 1935)
  • Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
  • Révai új lexikona XIII. (L–Mag). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-613-0