Liebl Ervin
Liebl Ervin | |
Született | 1895. november 27.[1] Nagyszeben |
Elhunyt | 1927. január 21. (31 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[2] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Liebl Ervin (Nagyszeben, 1895. november 27. – Budapest, 1927. január 21.) grafikus, szobrász, festő.
Életpályája
1897–1903 között és 1909–1914 között Vajdahunyadon élt. 1903–1909 között Budapesten lakott. A három alsó gimnáziumi osztályt a budapesti Tavaszmező utcai állami gimnáziumban járta ki. A középiskolát magánúton végezte el. A szászvárosi református gimnáziumban osztályvizsgát tett. 1914-ben szüleivel ismét Budapestre költözött. 1916-ban érettségizett a kolozsvári református főgimnáziumban. 1916-ban a Műegyetem gépészmérnök szakára jelentkezett, de beteg lett, és 10 hónapig ágyban volt. 1918-ban ismét beíratkozott a Műegyetemre, de 1919-ben a bolsevizmus vetett véget tanulmányainak. Mérnöki tanulmányai után, 1918-tól festészettel foglalkozott. Ezután Párizsban, Cannes-ban, San Remó-ban élt; 1925-ben jött vissza Budapestre. 1931-ben a Kovács Szalonban, 1936-ban a Nemzeti Szalonban volt posztumusz kiállítása.
Műveit fantáziagazdagság, barokkos lendület jellemezte. Spanyolnáthában hunyt el.
Családja
Szülei: Liebl József és Boucher Anna voltak.[3] 1920-ban megnősült, de 1924-ben már elvált feleségétől.
Jegyzetek
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/332255/default/doc_url/magyar_irok_elete_es_munkai_XVII_kotet.pdf Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
További információk
- Elek Artúr: Liebl Ervin élete és művészete (Budapest, 1935)
- Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
- Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
- Révai új lexikona XIII. (L–Mag). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-613-0