Lejtényi András
| Lejtényi András | |
| Született | 1937. május 4. Arad (Románia) |
| Elhunyt | 2010. február 10. (72 évesen) Montréal |
| Nemzetisége | magyar  |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lejtényi András (Arad, 1937. május 4. – Montréal, 2010. február 10.) joghallgató, az 1956-os forradalom szereplője.
Család
Értelmiségi családból származott, édesapját korán elvesztette. Édesanya és mostohaapja Tatabányán élt, itt kezdte meg ő is általános iskolai tanulmányait. Irodalmi érdeklődését és humán műveltségét innen hozta magával.
Életpályája
Alapfokú tanulmányait Aradon, Vácott, Tatabányán végezte, majd a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányait 1955 szeptemberében kezdte meg a Szegedi Tudományegyetem jogi karán.
Forradalmi tevékenysége
A Szegedi Tudományegyetem hallgatói 1956. október 15-én felkeresték Baróti Dezső rektort, s olyan szervezet létrehozásának engedélyezését kérték tőle, amely alkalmas az egyetemi ifjúság problémáinak felvállalására. A rektor válasza előtt, a felgyorsult események nyomán diákgyűlésre hívták össze az egyetemistákat október 16-án este a szervezők, közöttük Kiss Tamás és Lejtényi András. A városi DISZ vezetők figyelmezették őket, hogy ilyen szervezet létrehozása belügyminisztériumi engedély nélkül törvénysértő, sőt illegális szervezkedésnek számít. Lejtényiék válaszukban kifejtették, hogy demokratikusan akarják a szervezetet létrehozni: a hallgatókkal kidolgozzák a szövetség programját és szervezeti szabályzatát, majd ezt követően kérik meg a belügyminisztériumi engedélyt. Az újonnan alakuló diákszövetség kezdeményezői megegyeztek abban, hogy a szervezet független lesz a DISZ-től, és Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége nevet fogja viselni.
1956. október 16-án este a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Auditorium Maximumában tartott gyűlésen a résztvevők, Kiss Tamás és Lejtényi András vezetésével kimondták az új diákszövetség megalakulását, elfogadták az ideiglenes szervezeti szabályzattervezetet és arról döntöttek, hogy karonként választott 3-3 hallgatóból létrejövő intézőbizottság készíti el a szervezeti szabályzat végleges formáját.
Október 17-től kezdve a szegedi MEFESZ eseményei az egyes karokon zajlottak, ahol megválasztották a MEFESZ 18-as bizottságába küldött kari képviselőket. A jogi karon Kiss Tamást, Tóth Imrét és Fedor Attilát választották meg. Lejtényi András - annak ellenére, hogy nem kapta meg a szükséges szavazatokat - szervezőként részt vehetett a munkában.
A MEFESZ nagygyűlését október 20-án rendezték az Auditorium Maximumban. Baróti rektor javaslatára a hallgatók felkérték Perbíró Józsefet, a jogi kar megbízott dékánját a gyűlés levezetésére. A gyűlésen Lejtényi András ismertette a szövetség szervezeti és működési szabályzatát, majd Kiss Tamás ismertette a diákszövetség politikai programját.
Élete utolsó szakasza
A forradalom leverése után elhagyta az országot, s a rendszerváltás után sem tért vissza hosszabb ideig Magyarországra. Forradalmi szerepvállalását sokáig elhomályosították, háttérbe szorították. A forradalom kitörésében betöltött jelentős szerepéért, a hallgatói mozgalomban vállalt tevékenységéért 2011. október 16-án névtáblát leplezett le a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának (EHÖK) hallgatói mozgalma.
Források
- A forradalom bölcsőhelye: ötvenhat és Szeged (szerk. Tandi Lajos) Szeged, Bába-Szeged megyei Jogú Város, 2006.
- Vidéki diákmozgalmak 1956-ban, 3. (szerk. Némethné Dikán Nóra, Szabó Róbert, Vida István) Bp. Nagy Imre Alapítvány, 2004.
- Bálint László: A forradalom virradata. A szegedi MEFESZ története 1956. Szeged, Bába, 2008.
- Bálint László: Ki kicsoda? 1956-ban a forradalomban és a megtorlásban Szegeden és Csongrád megyében. Szeged, Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, 2006.
- Kiss Tamás: Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége. 1956 – Szeged. Szeged, Belvedere, 2002.
- Újszászi Ilona: A szabadság pillangója. 1956 Szegeden, az egyetemen. Szeged, Belvedere, 2006.