Ugrás a tartalomhoz

Leidenfrost Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Andrasholl (vitalap | szerkesztései) 2020. október 2., 11:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Művei)
Leidenfrost Gyula
SzületettLeidenfrost Gyula Károly István
1885. június 24.
Debrecen
Elhunyt1967. augusztus 18. (82 évesen)
Budapest XIX. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • őslénykutató
  • halbiológus
SírhelyeFarkasréti temető (9/1-1-50/51)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Leidenfrost Gyula témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Leidenfrost Gyula (Debrecen, 1885. június 24.[3]Budapest, 1967. augusztus 18.)[4] magyar tengerkutató, halbiológus, ismeretterjesztő író.

Élete

Apja Leidenfrost Ármin (1858–1922)[5][6] elmagyarosodott debreceni kereskedő, anyja Gacsári Erzsébet protestáns családból származott. Nagyapja Leidenfrost Gyula (1821–1882) ügyvéd, Debrecen város tanácsosa, gazdasági író, apai nagybátyja Déri Gyula író, újságíró volt.

A Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolán szerzett magántanári végzettséget halbiológiából. Az 1911-ben alapított Magyar Adria Egyesület aktív tagja és alelnöke. A magyar kormány által Fiuméban alapított Magyar Tengerkutató Intézet igazgatója. Fontos szerepet játszott az I. és a II. Magyar Adriakutató Expedíció megszervezésében. A tengerbiológiai kutatásokhoz szükséges mintavételt és megfigyeléseket az SMS Najade gőzhajó segítségével végezték. Az expedíciók történetét és az ott folyó munkáját Leidenfrost Kék Adria és Keserű tenger könyvei mutatták be.

A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Természettudományi Múzeumok és Társulatok Direktóriumának elnöke. Az 1920-as évektől emiatt egy darabig nélkülözték, mint tengerkutatót és kizárták a tudományos életből is. A trianoni békeszerződés után, azonban befejeződtek a magyar adriai-tengeri kutatások is. A szakterületet kutatók ezután már a Magyarországon fellelhető tengeri kövületek (Pannon-tenger) vizsgálatával foglalkoztak.

1929-től a budapesti polgári iskolák tanfelügyelőjeként dolgozott. A Magyar Hajózási Szövetség elnökének is megválasztották és ifj. Lóczy Lajos megbízásából feldolgozta a Földtani Intézet halmaradványait.

Első házastársával, Fogler Mária tanárnővel, 1923. augusztus 25-én Budapest II. kerületében kötött házasságot.[7] Második felesége Iványi Jolán volt, akit 1960-ban Kispesten vett nőül.

Művei

  • A Magyarországi fosszilis siluridákról (1916)
  • Kalandozások a tengeren (1924)
  • Házi állatsereglet (Szobamadarak, házinyúl- és galamb-tenyésztés) (192?)
  • Keserű tenger (1936)
  • Kék Adria (1937)

Jegyzetek

Források

  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 532-533. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Dr. Farkas János: Tengerbiológiai terepgyakorlatok. A tengerbiológia története, magyar vonatkozásai:. 2013 Eötvös Loránd Tudományegyetem. [2014. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 29.)
  • Estók János. Nemzeti évfordulóink 2010. Balassi Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, Budapest (2009). Hozzáférés ideje: 2014. november 30. 

További információk