Déri Gyula
| Déri Gyula | |
| Született | Leidenfrost Gyula Emil József 1854. október 21. Debrecen |
| Elhunyt | 1919. február 4. (64 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Déri Gyula, családi nevén Leidenfrost[2] (Debrecen, 1854. október 21.[3] – Budapest, 1919. február 4.) író, újságíró, lapszerkesztő.
Élete[szerkesztés]
Apja Leidenfrost Gyula (1821–1882)[4] ügyvéd, Debrecen város tanácsosa, gazdasági író volt; nagyapja, aki mint törzstiszt vándorolt be hazánkba, unokaöcscse volt Johann Gottlob Leidenfrost quedlinburgi egyetemi tanárnak, a Leidenfrost-hatás néven ismert fizikai tantétel híres magyarázójának. Anyja nemes Kiss Orbán Teréz (1828–1902) volt.[5] Unokaöccse Leidenfrost Gyula (1885–1967) tengerkutató, ismeretterjesztő író volt.
1863-tól Debrecenben, 1867-től Kassán járt iskolába. 1870-ben a budapesti műegyetem hallgatója volt, 1871-től 1874-ig a debreceni jogakadémián, majd 1875-től 1879-ig ismét a budapesti műegyetemen tanult.
1879-ben lépett az akkor megindult Pesti Hirlap szerkesztőségébe; 1881. januárban az Egyetértés munkatársa, később segédszerkesztője lett és a lap egész társadalmi részét önállóan szerkesztette. 1883. márciusban megvált a laptól és rövid ideig Polónyi Géza országgyűlési képviselő főszerkesztése alatt mint felelős szerkesztő a Nemzeti Ujság című politikai képes napilapnál dolgozott, majd átvette a Kreith gróf által kiadott Szemle szerkesztését névtelenül. 1884. augusztustól a Budapesti Hirlap szerkesztőségében dolgozott, ahol a hírek rovatát vezette 1886 végéig. Azután a Budapesti Ujsághoz ment vezércikkírónak, de 1889-ben visszatért a Budapest Hirlaphoz, ahol belső munkatársként vezércikkíróként működött. 1892-től a Telefonhírmondó munkatársa, 1901-től a Társadalmi Szemle szerkesztője volt. 1904-ben elnöki titkára lett az Uránia tudományos egyesületnek. 1908-tól minisztériumi tisztviselő volt, ekkor többek között munkásgimnáziumok szervezésével foglalkozott.
A fenti lapokon kívül is számos lapban jelentek meg cikkei, tárcái. Írt regényeket, elbeszéléseket és ismeretterjesztő műveket is. Álnevei a lapokban: Bayard, Kiss Mihály, Szenvey Gyula, Blair és Jajfagyi Julius.
Munkái[szerkesztés]
Aki nem tudott lemondani, regény (Budapest 1887); Forgószélben, elbeszélés (1896); Ujabb elbeszélések (1898); Sírbolt, regény (1902); Kispipa-adomák (1903); A magyar University Extension (1901—1910, 10 k.); Téli tanfolyamok az iparos ifjúsági egyesületekben (1904); A cigányok Magyarorszagon (1908, a belügym. kiadása) ; Voíksbildungsbestrebungen in Ungarn (Hamburg 1905); A magyar ellenzéki hírlapírás története (1906); Petőfi Zoltán élete (1909). A Sportlovagok c. énekes bohózatát 1905. adták a Népszínházban.
- A ki nem tudott lemondani (három kötet, Budapest, 1887)
- Forgószélben (elbeszélés, Budapest, 1897)
- Ujabb elbeszélések (1898)
- Sírbolt (regény, 1902)
- Kispipa-adomák (1903)
- A magyar University Extension (I–X. 1901–1910)
- Sportlovagok (színmű, 1905)
- A magyar ellenzéki hírlapírás története (Budapest, 1906)
- A cigányok Magyarországon (1908);
- Petőfi Zoltán élete (Budapest, 1909).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Déri Gyula, Leidenfrost, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03253.htm
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 132852/1911. Forrás: MNL-OL 30791. mikrofilm 780. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1911. év 28. oldal 16. sor
- ↑ Születési bejegyzése a debreceni római katolikus keresztelési akv. 109/1854. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Leidenfrost Gyula gyászjelentése (1882). (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Leidenfrost Gyuláné gyászjelentése (1902). (Hozzáférés: 2020. március 4.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Révai nagy lexikona V. kötet (Csata–Duc). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1912.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.