Lazarussuchus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Lazarussuchus
Evolúciós időszak: késő oligocén - kora miocén
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Alosztály: Diapsida
Alosztályág: Archosauromorpha?
Rend: Choristodera
Nem: Lazarussuchus
Hecht, 1992
Fajok
  • L. inexpectatus Hecht, 1992 (típus)
  • L. dvoraki Evans & Klembara, 2005

A Lazarussuchus (jelentése 'Lázár-krokodil', arra utalva, hogy Lázár-taxonnak számít) a bazális choristoderák egyik vízi életmódot folytatott neme, amely a késő oligocén és a kora miocén időszakok között élt Franciaország és Csehország területén. Két faja vált ismertté: a típusfaj, a késő oligocénból, Franciaországból származó L. inexpectatus (nevének jelentése 'váratlan') (Hecht, 1992);[1] és a kora miocénből, Csehországból származó L. dvoraki (melynek neve Zdeněk Dvořákra utal).[2] Nem volt nagy méretű állat, az L. inexpectatus koponyája 4,54 centiméteres hosszúságot ért el.[1]

Lázár-taxon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lázár-taxon egy olyan taxon, melynek fosszilis rekordban történő megjelenései nagy mértékben elkülönülnek egymástól, ugyanis az egyik helyen a fosszíliák eltűnnek, később pedig egy másik helyen újra megjelennek. A choristoderák esetében úgy tűnt, hogy a csoport kihalt az eocén idején, azonban a Lazarussuchus megmutatta, hogy évmilliókkal később, kis gyíkszerű állatok formájában ismét feltűnt.[1] Emellett, abból, hogy a Lazarussuchus a filogenetikai elemzés alapján látszólag nagyon bazális choristodera, bazálisabb a késő kréta időszaki choristoderáknál,[3] és talán bazálisabb még a feltételezett késő triász időszakban élt choristoderánál, a Pachystropheusnál is, arra lehet következtetni, hogy a kis choristoderák hosszú fejlődési vonalát még nem találták meg, illetve nem ismerték fel.[2] Evans és Klembara az L. dvorakiról szóló leírásukban kijelentették, hogy a kis choristoderák, Európa miocén időszaki éghajlatának története és a többi európai hüllő fosszilis rekordja alapján fennmaradhattak egészen a kora miocénig; jelezve, hogy jelentős lehűlés nem következett be a késő pliocént megelőzően.[2]

Hivatkozások és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lazarussuchus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. ^ a b c Hecht, M.K. (1992.). „A new choristodere (Reptilia, Diapsida) from the Oligocene of France: an example of the Lazarus effect”. Geobios 25, 115–131. o.  
  2. ^ a b c Evans, Susan E., and Klembara, Jozef (2005.). „A choristoderan reptile (Reptilia: Diapsida) from the Lower Miocene of northwest Bohemia (Czech Republic)”. Journal of Vertebrate Paleontology 25 (1), 171-184. o.  
  3. Evans, S.E., and Hecht, M.K. (1993.). „A history of an extinct reptilian clade, the Choristodera: longevity, Lazarus-Taxa, and the fossil record”. Evolutionary Biology 27, 323–338. o.  

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Darren Naish: Ghost lineage. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)