Ladányi Szeréna
| Ladányi Szeréna | |
.jpg) | |
| Férjével, Buchinger Manóval | |
| Született | Lusztig Szeréna 1884. február 7.[1] Jászladány[1] |
| Elhunyt | 1940. április 17. (56 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Buchinger Manó (1910–1940) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1906) |
| Sírhelye | Farkasréti temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ladányi Szeréna, 1903-ig Lusztig[2] (Jászladány, 1884. február 7. – Budapest, 1940. április 17.) pedagógus, a szociáldemokrata nőmozgalom egyik megalapítója és vezetője. Ladányi Ármin ügyvéd húga, Buchinger Manó szociáldemokrata politikus felesége.
Élete
Lusztig László (1854–1941) és Lampel Cecília (1860–1942) gyermekeként született zsidó családban. Miután 1906-ban végzett a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán, a fővárosban helyezkedett el tanítóként. 1905-től vett részt a munkásmozgalomban. Az első világháború alatt a Gyáli úti polgári iskolában tanított, illetve szervezője volt a dohánygyári és háztartási munkásnők mozgalmainak. Tagja és egyik alapítója volt a szociáldemokrata Országos Nőszervező Bizottságnak, majd a Budapesti Nőbizottságnak, amelynek elnöki tisztségére 1912-től több alkalommal megválasztották. 1914. március 8-án a nemzetközi nőnap első szónoka volt Magyarországon. 1918. január 1-jétől a Magyarországi Szociáldemokrata Párt főtitkárság egyik vezetője lett. 1918 őszétől az Országos Oktatási Reformbizottságban és az Országos Ismeretterjesztő Bizottságban működött. A Tanácsköztársaság bukása után elbocsátották tanári állásából. 1920 és 1929 között férjével Bécsben élt emigrációban. Hazatérése után ismét bekapcsolódott az MSZDP munkájába, részt vett a pártoktatásban, a nőmozgalomban és a gyermekbarát-mozgalomban. Megalakulásától szerkesztője és cikkírója volt a Nőmunkás című lapnak, 1929-től A nő és otthona című rovatot szerkesztette. Cikkei jelentek meg többek között a Szocializmusban.
Először a Kozma utcai izraelita temetőben helyezték nyugalomra,[3] majd a Farkasréti temetőben újratemették.[4]
Művei
- Munkásnőkről munkásnőknek (Budapest, 1917)
- Az új idők és a háziasszonyok (Budapest, 1932)
Jegyzetek
- ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 6359/1903. Forrás: MNL-OL 30799. mikrofilm 426. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 29. oldal 19. sor
- ↑ „Eltemettük Buchinger Manóné elvtársat”, Népszava, 1940. április 20., 5. oldal (Hozzáférés: 2020. november 28.)
- ↑ „Buchinger Manó és Ladányi Szeréna sírkőavatása”, Népszava, 1963. október 27., 6. oldal (Hozzáférés: 2020. november 28.) (magyar nyelvű)
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Ladányi Szeréna (Buchinger Manóné) pedagógus (1884–1940) (2017. április 4.) nokert.hu