La Tremblaye-i csata
| La Tremblaye-i csata | |||
 | |||
| Louis Marie de Lescure megsebesülése a csata alatt. | |||
| Konfliktus | Francia forradalom, A vendée-i háború | ||
| Időpont | 1793. október 15. | ||
| Helyszín | Cholet mellett, Franciaország | ||
| Eredmény | republikánus győzelem | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
| Térkép | |||
 La Tremblaye-i csata
Pozíció Franciaország térképén
| |||
 é. sz. 47° 00′ 52″, ny. h. 0° 54′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 52″, ny. h. 0° 54′ 05″ | |||
| Vendée-i háború |
|---|
|
Thouars · Fontenay-le-Comte· Saumur · Nantes · Châtillon · Luçon · Tiffauges · Montaigu · Noirmutier · La Tremblaye · Cholet · Laval · Entrames · Fougères · Granville · Dol · Angers · Le Mans · Savenay |
A La Tremblaye-i csata a vendée-i háború egyik összecsapása volt 1793. október 15-én a royalista felkelők és a köztársaságpárti csapatok között, mely a felkelők vereségével végződött.
Előzmények[szerkesztés]
Az 1793 márciusában kitört felkelés leverésére küldött republikánus hadsereg több mint félévi heves harcok után folytatta előrenyomulását a lázadó tartományban. Habár október 12-én a felkelők győzelmet arattak Noirmutier-nél, nem voltak képesek megakadályozni azt, hogy a republikánus hadsereg két nap alatt bevegye Clissont, Tiffauges-t és Torfou-t. A republikánus előrenyomulás miatt a Katolikus és Királyi Hadsereg Cholet-ig vonult vissza, itt várták be az ellenséges sereget.
A csata[szerkesztés]
AZ összecsapásra Cholet-től délnyugatra a La Tremblaye kastély mellett került sor. A csata gyors lefolyású volt. A royalista hadsereg Lescure vezette szárnya meglepetésszerű támadást intézett a többnapi gyaloglástól elcsigázott republikánus hadsereg ellen. A republikánusok azonban François Séverin Marceau-Desgraviers vezetésével sikeresen ellenálltak a támadóknak, annál is inkább mert Michel de Beaupuy royalista parancsnok későn érkezett meg katonáival a csatatérre. A harcoknak végül az vetett véget, hogy Lescure-t egy golyó fejen találta és súlyosan megsebesítette. Ez az esemény pánikot keltett katonái körében, akik azt hitték parancsnokuk elesett, így pánikszerűen visszavonultak Cholet-be.
A csatát követően a royalisták Cholet-ben sáncolták el magukat, melyet a republikánusok ostrom alá vettek. A vendée-i felkelők végül – súlyos veszteségeik és munícióhiány miatt – kénytelenek voltak kivonulni a városból, visszavonulásba kezdve Vendée tartomány belső területei irányába. A cholet-i győzelmet követően a republikánusok megkezdték a Virée de Galerne néven elhíresült hadműveletüket, mely a tartomány teljes elfoglalásával és elpusztításával végződött.
Források[szerkesztés]
- Jean Tabeur, Paris contre la Province, les guerres de l'Ouest, éditions Economica, 2008.
- Yves Gras, La Guerre de Vendée, éditions Economica, 1994, p.83.
