Lángoló június

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lángoló június

A Lángoló június (Flaming June) Lord Frederick Leighton angol festő 1895-ben készült festménye. A 120×120 cm-es vászonra festett olajfestmény Leighton leghíresebb műve. A rajta ábrázolt nőalak az ókori görög nimfákra és najádokra emlékeztet, a jobb felső sarokban lévő mérgező oleanderág az álom és halál közti vékony határvonalat jelképezi. A festmény egy lehetséges modellje Dorothy Dene színésznő, egy másik pedig Mary Lloyd, aki több preraffaelita művész modellje is volt. A mű jelenleg a Puerto Ricó-i Ponce város szépművészeti múzeumában található.

A festményt az 1960-as években, amikor alacsony volt a viktoriánus festmények iránti kereslet, az alacsony 140 USD-ért sem sikerült eladni, 1963-ban viszont 10 000 dollárért vásárolta meg egy amszterdami galériában a ponce-i múzeum számára Luis A. Ferré Puerto Ricó-i iparos, aki öt évvel később Puerto Rico kormányzója lett. Ferré fia később elmondta, hogy apja az egész éjszakát álmatlanul töltötte, mert félt, hogy a galériatulajdonos megszegi ígéretét és másnak adja el a festményt, mielőtt Ferré át tudná utalni a pénzt.[1] Miután újra feltámadt az érdeklődés a korszak művészete iránt, a Lángoló júniust világszerte több helyen is kiállították, többek közt a madridi Pradóban 2008-ban és a stuttgarti Staatsgalerie-ban 2009-ben.

A festmény látható Malcolm McLaren angol zenész 1989-ben megjelent Waltz Darling című albumának a borítóján. A Lángoló június ihlette az egyik dalt Paul Weller angol énekes-dalszerző 1995-ben megjelent Stanley Road című albumán. Szerepel Luis Miguel mexikói énekes Amarte es un placer című dalának videoklipjében is.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alfred Weidinger: Magnificent Extravagance – Frederic, Lord Leighton's Flaming June, 1894-95. Sleeping Beauty. Masterpieces of Victorian Painting from Museo de Arte de Ponce. Edited by Agnes Husslein-Arco and Alfred Weidinger. Belvedere, Vienna 2010. ISBN 978-3-901508-84-4

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Antonio Luis Ferré az El Nuevo Día cikkében, 2001. április 22.