Közönséges kecskerágó

Közönséges kecskerágó
	Közönséges kecskerágó termések
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Kecskerágó-virágúak (Celastrales);
Család:	Kecskerágófélék (Celastraceae);
Nemzetség:	Kecskerágó (Euonymus);
Alnemzetség:	Euonymus subg. Euonymus;
Fajcsoport:	Euonymus sect. Euonymus;
Fajsor:	Euonymus ser. Euonymus;
Faj:	E. europaeus;
Tudományos név
	Euonymus europaeus; L.
Szinonimák
Szinonimák
	Homotypic Euonymus angustifolius Clairv., Man. Herbor. 68. 1811, nom. illeg.; Euonymus europaeus var. genuina Hegi, Ill. Fl. Mitt.-Eur. 5(1): 251. 1924, nom. inadmiss.; Euonymus vulgaris Mill., Gard. Dict., ed. 8 : n° 1. 1768, nom. illeg.; Euonymus vulgaris var. genuina Rouy, Fl. France (Rouy & Foucaud) 4: 159. 1897, nom. inadmiss.; Heterotypic Euonymus angustifolius Gilib., Fl. Lit. Inch. 2: 128. 1782., nom. inval.; Euonymus angustifolius Clair., nom. illeg., non Pursh (1813), in?; Euonymus bulgaricus Velen., Fl. Bulg. 116. 1891.; Euonymus czernjaevii Klokov, Bot. Mater. Gerb. Bot. Inst. Komarova Akad. Nauk S.S.S.R. 19: 301. 1959.; Euonymus europaeus aldenhamensis Gibbs, Jour. Hort. Soc. Lond. 48: 89. 1923, sine dign. defin.; Euonymus europaeus tingens Späth, Späth-Buch, 171. 1920, sine dign. defin.; Euonymus europaeus f. albus (Weston) Rehder, Bibliogr. Cult. Trees 406. 1949 [1].; Euonymus europaeus f. aldenhamensis (Gibbs) Rehder, Bibliogr. Cult. Trees 406. 1949 [2].; Euonymus europaeus f. angustifolius Gančev, Fl. Narodna Republ. Bulg. 7: 493. 1979.; Euonymus europaeus f. atropurpureus (Mouill.) Hegi, Ill. Fl. Mitt.-Eur. 5(1): 251. 1924.; Euonymus europaeus f. atrorubens (C.K.Schneid.) Hegi, Ill. Fl. Mitt.-Eur. 5(1): 251. 1924.; Euonymus europaeus f. bulgaricus (Velen.) Gančev, Fl. Narodna Republ. Bulg. 7: 259. 1979.; Euonymus europaeus f. fructu atropurpureo Beissn., Handb. Laubholzben. (Beissner & al.) 295. 1903.; Euonymus europaeus f. intermedius (Gaudin) Borza, in ?; Euonymus europaeus f. microphyllus (Beck) Gančev, Fl. Narodna Republ. Bulg. 7: 259. 1979.; Euonymus europaeus f. nanus (Lodd. ex Loud.) Beissn., Handb. Laubholzben. (Beissner & al.) 294. 1903.; Euonymus europaeus f. ovatus (Dippel) Beissn., Handb. Laubholzben. (Beissner & al.) 295. 1903.; Euonymus europaeus f. scaberulus (Beck ex Hayek) Jovan., Fl. SR Srbije 5: 354. 1973.; Euonymus europaeus subf. scaberulus Beck ex Hayek, Prod. Fl. Pen. Balcan 1: 609. 1925.; Euonymus europaeus subsp. ponticus Săvul. & Rayss, in ?; Euonymus europaeus subsp. moldavicus (Klokov) Grosset, Byull. Mosk. Obshch. Ispyt. Prir., Biol. 80(5): 115. 1975.; Euonymus europaeus subsp. subvelutinus (Săvul. & Rayss) Grosset, Byull. Moskovsk. Obshch. Isp. Prir., Otd. Biol. 80(5) 1 16. 1975.; Euonymus europaeus var. albus Weston, Bot. Univ. 1: 103. 1770, as "3. albus".; Euonymus europaeus var. angustifolius Schultz, Prodr. Fl. Starg. Suppl. 16. 1819.; Euonymus europaeus var. angustifolius Rchb., Icon. Fl. Germ. Helv. (H.G.L.Reichenbach) 6: 56, t. 309. 1841, nom. superfl.; Euonymus europaeus var. atropurpureus Mouill., Traite Arb. Arbriss. 2: 748. 1895.; Euonymus europaeus var. australis Kom., Trudy Imp. S.-Peterburgsk. Bot. Sada 22: 710. 1904.; Euonymus europaeus var. fibrilliferus (Fisch. & C.A.Mey.) Medw. ex N.Busch, Fl. Cauc. Crit. 3(8): 36. 1912.; Euonymus europaeus var. fructu-albo Bean, Trees & Shrubs Brit. Isles 1: 539. 1914.; Euonymus europaeus var. intermedius Gaudin, Fl. Helv. 2: 226. 1828.; Euonymus europaeus var. involutus Lindem., in ?; Euonymus europaeus var. leucocarpus DC., Prodr. (Candolle) 2: 4. 1825, "β leucocarpa".; Euonymus europaeus var. macrophyllus C.K.Schneid. ex Rchb., Icon. Fl. Germ. Helv. (H.G.L.Reichenbach) 6: 56, t. 309. 1841, "γ macrophyllus".; Euonymus europaeus var. microphyllus Beck, in ?; Euonymus europaeus var. nanus Lodd. ex Loud., Arbor. Frutic. Brit. 2: 496. 1838.; Euonymus europaeus var. ovatus Dippel, Handb. Laubholzk. 2: 407. 1892.; Euonymus europaeus var. pumilus Loudon, Hort. Brit. 84. 1830.; Euonymus europaeus var. purpureus Bean, Trees & Shrubs Brit. Isles 1: 539. 1914.; Euonymus europaeus var. suberoso-alatus Lindem., in ?; Euonymus europaeus var. suberosus (Klokov) Tzvelev, Fl. Vostochnoĭ Evropy 11: 443. 2004.; Euonymus europaeus var. subvelutinus Săvul. & Rayss; Euonymus fibrilliferus Fisch. & C.A.Mey., Bull. Soc. Imp. Naturalistes Moscou 1838: 338. 1838.; Euonymus floribundus Steven, Bull. Soc. Imp. Naturalistes Moscou, 24 (2): 122. 1856.; Euonymus latifolius S.G.Gmel., Reise Russland 1: 130. 1774, nom. illeg. non Mill. (1768).; Euonymus medirossicus Klokov, Bot. Mater. Gerb. Bot. Inst. Komarova Akad. Nauk S.S.S.R. 19: 296. 1959.; Euonymus medius Kit., Linnaea 32: 641. 1863.; Euonymus moldavicus Klokov, Bot. Mater. Gerb. Bot. Inst. Komarova Akad. Nauk S.S.S.R. 19: 299. 1959.; Euonymus multiflorus Opiz ex Bercht., Ökon.-Techn. Fl. Böhm., 2 (1): 153. 1838.; Euonymus odessanus Klokov, Bot. Mater. Gerb. Bot. Inst. Komarova Akad. Nauk S.S.S.R. 19: 306. 1959.; Euonymus pubescens Steven, Bull. Soc. Imp. Naturalistes Moscou 29(2): 121. 1856.; Euonymus quadrigonus Gueldenst. ex Ledeb., Fl. Ross. 1: 497. 1843.; Euonymus suberosus Klokov, Bot. Mater. Gerb. Bot. Inst. Komarova Akad. Nauk S.S.S.R. 19: 284. 1959..; Euonymus vulgaris f. atrorubens C.K.Schneid., Ill. Handb. Laubholzk. (C.K.Schneider) 2: 182. 1907.; Euonymus vulgaris subvar. leucocarpus (DC.) Rouy, Fl. France (Rouy & Foucaud) 4: 159. 1897.; Euonymus vulgaris var. angustifolius Schultz ex Rchb. Rouy, Fl. France (Rouy & Foucaud) 4: 159. 1897.; Euonymus vulgaris var. intermedia (Gaudin) C.K.Schneid., Ill. Handb. Laubholzk. (C.K.Schneider) 2: 182. 1907.; Euonymus vulgaris var. leucocarpus (DC.) C.K.Schneid., Ill. Handb. Laubholzk. (C.K.Schneider) 2: 182. 1907.; Euonymus vulgaris var. macrophyllus (C.K.Schneid. ex Rchb.) Rouy, Fl. France (Rouy & Foucaud) 4: 159. 1897.;
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges kecskerágó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kecskerágó témájú médiaállományokat és Közönséges kecskerágó témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. október 5.) ezen a változaton alapul.

A közönséges kecskerágó, vagy csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) a kecskerágó-virágúak (Celastrales) rendjébe és a kecskerágófélék (Celastraceae) családjába tartozó faj.

Nemzetségének a típusfaja.

Előfordulása

A közönséges kecskerágó csaknem egész Európában előfordul. Ősszel pirosló, sötét rózsaszín tok termésekkel megrakott bokrai igen mutatósak. Ez a növényfaj Európán kívül még megtalálható Törökországban és a Kaukázusban is.

Megjelenése

Lombhullató, jó sarjadzóképességű, 1-7 méter magas cserje vagy kis fa, széles, boltozatos koronával. Ágai sűrűn helyezkednek el egymás fölött, terpedten szétállnak, kérgük szürkés- vagy vörösbarna. A fiatal ágak zöldesbarnák, gyengén négyélűek vagy 2-4, barna paraléc fut rajtuk hosszanti irányban, és felületüket számos paraszemölcs borítja. A 3-10 centiméter hosszú és 2-3,5 centiméter széles levelek egyszerűek, hosszúkás lándzsásak vagy hosszúkás tojás alakúak, ékvállúak. Csúcsuk hegyes vagy tompa, szélük finoman csipkés, fűrészes, kopaszok, felül szürkészöldek, fonákjukon világosabbak.

Termése mérgező. Többek között olyan alkaloidákat tartalmaz, mint a teobromin és a koffein, nedve különösen keserű. A termés elfogyasztása máj- és vesekárosodást, vagy halált okozhat.

Életmódja

A közönséges kecskerágó élőhelye nyirkos és száraz erdők, ligetek, cserjések, sövények, a síkságtól 1200 méter magasságig. A tápanyagban gazdag, meszes, jó vízellátású és mély rétegű vályogtalajokat kedveli.