Környezeti monitorozás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Környezeti monitorozás az informatika fejlődésével alakult ki. A folyamatosan fejlődő technika lehetővé tette környezetünk megfigyelését. Így lehetőséget adott arra, hogy felmérjük a Föld környezeti állapotát.

Okai[szerkesztés]

A Föld népessége megnyolcszorozódott ezért az ipari termelés több, mint százszorosára növekedett. A Föld azon képessége, hogy emberi és más létformákat tart el, jelentősen lecsökkent .Az erdőterülete közel hatmillió négyzetkilométerrel csökkent és a vízfelhasználás harmincszorosára növekedett.Ennek következtében a levegő, talaj, édesvizek és az óceánok szennyeződése súlyos és állandó fenyegetéssé vált, globális természetű és így globális cselekvést igényel ↔ a lokális cselekvések szervezett, orientált együttese.

Ezért az embereknek folyamatosan rendelkezésre kell, hogy álljanak a természeti elemek ellenőrzéséhez és a korrigálásukhoz szükséges információk Az egyes nemzetek környezeti állapotáról, változásáról az információk, a szennyezés kibocsátás adatai kölcsönösen egymás rendelkezésére álljanak.

Világméretű, egységes rendszerben kiépített folyamatos megfigyelőrendszer kell. A kulcsfontosságú “környezeti” paraméterek kiválasztására, az országos megfigyelő és adatközpontok, információs hálózatok kiépítése elengedhetetlen.

Fogalma[szerkesztés]

A "környezet" az élő szervezeteket (pl. az egyes embereket, embercsoportokat vagy más élőlényeket) körülvevő fizikai, kémiai és biológiai körülmények összessége.Természetes (a talaj, a víz, a levegő és a táj ) és mesterséges (vagy más néven épített) környezet

Tágabb értelemben a környezet azon személyek, tárgyak összessége akik/amik valakit körülvesznek, közelében vannak, akikkel/amikkel valaki állandóan együtt él vagy állandóan érintkezik. A biológiai környezet az élőlény életfeltételeit megszabó, az élőlényre ható külső tényezők összessége.

"Environment is everything that isn't me"

A környezeti monitorozás a természetes vagy mesterséges környezet állapotában bekövetkező esetleges változások nyomon követésére kidolgozott, objektív mérésen alapuló rendszeres információ-gyűjtést, feldolgozást és adattovábbítást jelenti.

  • alapfeltétele az alapállapot rögzítése: már meglévő adatok összegyűjtése (szakirodalmi, hivatali, múzeumi, levéltári stb.), folyamatos monitorozással
  • A környezet egy, vagy több eleméről szolgáltatott adatok alapján:
    • a környezetben végbemenő változások nyomon követhetők
    • a környezet-változás prognosztizálására szolgáló környezetmodellezés

segítségével becsülhetők

Tárgya[szerkesztés]

  • emberi tevékenység hatása a környezetre (I), az adott terület népességétől (P), az egy főre jutó energia-felhasználástól (E), az energiának attól a hányadától, amely nem használható fel újra (N)

I = ( P * E ) + ( P * E * N)

  • a Föld népessége folyamatosan nő
  • az egy főre jutó energia-felhasználás folyamatosan nő

Feladata[szerkesztés]

A környezeti monitorozás feladatai közé tartozik a szennyező és hulladék anyagok keletkezésének feltárása, a globális környezeti változás hatása a környezet elemeire , a környezeti változások nyomon követésére készített matematikai modellek paramétereinek az ellenőrzése, adatszolgáltatást megelőző intézkedésekhez (pl. havária, stb. ), valamint az adatszolgáltatás a környezet állapotértékeléshez

Eszközei[szerkesztés]

A környezet jellemzésére szolgáló minőségi és mennyiségi analízisre alkalmas módszerek és berendezések összessége amelyek működtethetők szakaszosan (időszakosan ismétlődő) illetve folyamatosan.

Háromszintű monitor-rendszer[szerkesztés]

A vizsgált környezeti elem és a vizsgálati (mérő) eszköz közötti távolság függvényében három rendszert különböztetünk meg, az űr (szatellit), a légi, valamint a földi ( telepített vagy mobil) monitor rendszer.

Műholdak[szerkesztés]

LandsatTM5 és LandsatTM7 műhold[szerkesztés]

  • fellövés éve: 1984 (TM5), ill. 1999 (TM7)
  • pályamagasság: 705,3 km
  • pályatípus: kör alakú, napszinkron
  • egy keringés ideje: 98,9 perc (14/nap)
  • Egyenlítői áthaladás: 9:45 de (TM5), ill. 10:00 de ± 15 perc
  • visszatérési idő: 16 nap az Egyenlítőnél, 8 nap 60° szélességeken.
  • terület: 185*185 km.

A SPOT műholdak pálya adatai[szerkesztés]

  • pályamagasság: 832 km
  • pályatípus: kör alakú, napszinkron
  • egy keringés ideje: 101 perc (14/nap)
  • Egyenlítői áthaladás: 10:30 de leszálló ágban
  • visszatérési idő: 2-26 nap
  • inklináció: 98° (közel poláris pálya)
  • terület: 60*60 km.

Az űrmonitor rendszer előnyei[szerkesztés]

  • relatíve olcsó az adatgyűjtés és kevés munkaerőt igényel
  • a gyors adatgyűjtés ”naprakész” információt biztosít
  • jó térbeli, időbeli mintavételezésű adatrendszert biztosít
  • nagy területekről kapunk homogén adathalmazt
  • a digitális felvételek számítógéppel feldolgozhatók

Alkalmazások[szerkesztés]

  • a légszennyezés vizsgálatára
  • a felszíni vizek vegyi- és hőszennyezésének vizsgálatára
  • eutrofizálódás, feliszaposodás és algásodás vizsgálatára
  • szennyvíz-, és hordalék kiáramlási csóvák felderítésére
  • ipari létesítmények környezetromboló hatásának vizsgálatára
  • károsodott területek rekultivációjának tervezéséhez
  • városi területek hőháztartásának vizsgálatára
  • közlekedési vonalak légszennyezettségének vizsgálatára
  • zöldterületek állapotvizsgálatára
  • hulladéklerakó helyek környezetkárosító hatásának vizsgálatára
  • továbbá hatósági ellenőrzésre valamennyi részterületen

Források[szerkesztés]

  • Monitoring government; LIGHT, Paul C.; 1993
  • Tenth scientific session of enviromental analysis; Tenth scientific session of enviromental analysis; 1983