Kógen japán császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2019. november 28., 08:27-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Fordítás)
Kógen császár

Uralkodási ideje
i. e. 214 i. e. 158
ElődjeKórei
UtódjaKaika
Életrajzi adatok
Uralkodóházjapán császári ház
Születetti. e. 273
Elhunyti. e. 158
NyughelyeTsurugi no ike no shima no e no misasagi (Nara)
ÉdesapjaKōrei
ÉdesanyjaEmpress Kuwashihime
Testvére(i)
  • Yamatototohimomosohime no mikoto
  • Princess Yamatototowakayahime
  • Princess Chichihayahime
  • Kibitsuhiko-no-mikoto
  • Prince Hikosashima
  • Prince Wakatakehiko
Házastársa
  • Empress Utsusikome
  • Ikagashikome no Mikoto
Gyermekei
  • Prince Ōhiko
  • Emperor Kaika
  • Yamatototohime no mikoto
  • Prince Hikofutsuoshinomakoto
  • Prince Takehaniyasuhiko
A Wikimédia Commons tartalmaz Kógen császár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kógen császár (孝元天皇; Hepburn-átírással: Kōgen-tennō ) más néven Ójamatonekohikokunikuru no Mikoto, Japán nyolcadik császára volt a hagyományos császári lista szerint. Nincs biztos dátum, amely a császár életét és uralkodását jelölné, de a hagyomány uralkodását i. e. 214 és i. e. 158 közé teszi. A Kōgen-tennō nevet halála után kapta.

Élete

A tudósok megkérdőjelezik az első kilenc császár, így Kógen létezését is, a Kojikiben és a Nihonsokiban csak a neve és a leszármazottai vannak feljegyezve. „Legendás császárnak” tekintik, aki a "nyolc nem dokumentált uralkodó" (欠史八代, Kesshi-hachidai) közé tartozik, ugyanis nem áll rendelkezésre elegendő feljegyzés létezésének bizonyításához és életének tanulmányozásához. A japánok hagyományosan elfogadják ezen uralkodók létezését, és egy jelenleg is fenntartott császári miszaszagija vagy síremléke is van Kógennek. A hagyomány szerinti leszármazottja, Szudzsin császár az első, aki valóban létezhetett. Kimmei (509–571), a 29. császár az első, akinek uralkodási időpontjai a korabeli feljegyzések alapján igazolhatóak. Ugyanakkor a korai császárok nevei és uralkodási idejük egészen Kammu császár (737–806), a Jamato dinasztia 50. uralkodójának uralkodásáig nem számítottak „hagyományosnak”.

Jien feljegyzi,hogy Kógen volt Kórei császár legidősebb fia és ő kormányozta a Szakaihara-no-mija-palotát Karuban, amely Jamato tartományként vált ismertté. Az Abe klán állítólag Kógen császár egyik fiának a leszármazottja. Úgy hitték, az apját követte a trónon, őt magát pedig a fia váltotta fel uralkodóként.

A Kógen posztumusz név. Vitathatatlan, hogy ez az azonosulás formájában kínai és közvetve buddhista, amely azt sejteti, hogy a nevet évszázadokkal Kógen élete után tették törvényessé, valószínűleg abban az időszakban, mikor a ma Kodzsikiként ismert krónikába összegyűjtötték a Jamato dinasztia kezdetéről szóló legendákat.

Kógen valódi sírjának helye nem ismert, a japánok hagyományosan a narai sintó szentélyben (hivatalos nevén Curugi no ike no sima no e no miszaszagi) róják le iránta tiszteletüket. A Császári Udvari Ügynökség ezt a helyet jelölte ki Kógen mauzóleumának.

Feleségei és gyermekei

Császárnő : Ucusikome (欝色謎命), Ucusikó (欝色雄命) húga

  • Óhiko herceg (大彦命) Abe no Omi (阿倍臣), Kasiwade no Omi (膳臣), Ahe no Omi (阿閉臣), Szaszakiyama no Kimi (狭狭城山君), Cukushi no Kuni no Mijacuko (筑紫国造) őse
  • Szukunaokokoro herceg (少彦男心命)
  • Wakajamatonekohikóbi herceg (稚日本根子彦大日日尊) (Kaika császár)
  • Jamatototohime hercegnő (倭迹迹姫命)
  • Ikagasikome (伊香色謎命), Óheszoki lánya (大綜麻杵)
  • Hikofucuosinomakoto (彦太忍信命), Takeucsi no Szukune nagyapja(武内宿禰)
  • Hanijaszuhime hercegnő (埴安媛), Kawacsi no Aotamakake lánya (河内青玉繋)
  • Takehanijaszuhiko herceg (武埴安彦命)

Források

  • Asakawa, Kan'ichi. (1903). The Early Institutional Life of Japan. Tokyo: Shueisha. OCLC 4427686; see online, multi-formatted, full-text book at openlibrary.org
  • Aston, William. (1896). Nihongi: Chronicles of Japan from the Earliest Times to A.D. 697. London: Kegan Paul, Trench, Trubner. OCLC 448337491
  • Brown, Delmer M. and Ichirō Ishida, eds. (1979). Gukanshō: The Future and the Past. Berkeley: University of California Press. ISBN 978-0-520-03460-0; OCLC 251325323
  • Chamberlain, Basil Hall. (1920). The Kojiki. Read before the Asiatic Society of Japan on April 12, May 10, and June 21, 1882; reprinted, May, 1919. OCLC 1882339
  • Nussbaum, Louis-Frédéric and Käthe Roth. (2005). Japan encyclopedia. Cambridge: Harvard University Press. ISBN 978-0-674-01753-5; OCLC 58053128
  • Ponsonby-Fane, Richard Arthur Brabazon. (1959). The Imperial House of Japan. Kyoto: Ponsonby Memorial Society. OCLC 194887
  • Titsingh, Isaac. (1834). Nihon Ōdai Ichiran; ou, Annales des empereurs du Japon. Paris: Royal Asiatic Society, Oriental Translation Fund of Great Britain and Ireland. OCLC 5850691
  • Varley, H. Paul. (1980). Jinnō Shōtōki: A Chronicle of Gods and Sovereigns. New York: Columbia University Press. ISBN 978-0-231-04940-5; OCLC 59145842

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Emperor Kōgen című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.