Ugrás a tartalomhoz

Kógen japán császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2019. november 28., 07:27-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Fordítás)
Kógen császár

Uralkodási ideje
i. e. 214 i. e. 158
ElődjeKórei
UtódjaKaika
Életrajzi adatok
Uralkodóházjapán császári ház
Születetti. e. 273
Elhunyti. e. 158
NyughelyeTsurugi no ike no shima no e no misasagi (Nara)
ÉdesapjaKōrei
ÉdesanyjaEmpress Kuwashihime
Testvére(i)
  • Yamatototohimomosohime no mikoto
  • Princess Yamatototowakayahime
  • Princess Chichihayahime
  • Kibitsuhiko-no-mikoto
  • Prince Hikosashima
  • Prince Wakatakehiko
Házastársa
  • Empress Utsusikome
  • Ikagashikome no Mikoto
Gyermekei
  • Prince Ōhiko
  • Emperor Kaika
  • Yamatototohime no mikoto
  • Prince Hikofutsuoshinomakoto
  • Prince Takehaniyasuhiko
A Wikimédia Commons tartalmaz Kógen császár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kógen császár (孝元天皇; Hepburn-átírással: Kōgen-tennō ) más néven Ójamatonekohikokunikuru no Mikoto, Japán nyolcadik császára volt a hagyományos császári lista szerint. Nincs biztos dátum, amely a császár életét és uralkodását jelölné, de a hagyomány uralkodását i. e. 214 és i. e. 158 közé teszi. A Kōgen-tennō nevet halála után kapta.

Élete

A tudósok megkérdőjelezik az első kilenc császár, így Kógen létezését is, a Kojikiben és a Nihonsokiban csak a neve és a leszármazottai vannak feljegyezve. „Legendás császárnak” tekintik, aki a "nyolc nem dokumentált uralkodó" (欠史八代, Kesshi-hachidai) közé tartozik, ugyanis nem áll rendelkezésre elegendő feljegyzés létezésének bizonyításához és életének tanulmányozásához. A japánok hagyományosan elfogadják ezen uralkodók létezését, és egy jelenleg is fenntartott császári miszaszagija vagy síremléke is van Kógennek. A hagyomány szerinti leszármazottja, Szudzsin császár az első, aki valóban létezhetett. Kimmei (509–571), a 29. császár az első, akinek uralkodási időpontjai a korabeli feljegyzések alapján igazolhatóak. Ugyanakkor a korai császárok nevei és uralkodási idejük egészen Kammu császár (737–806), a Jamato dinasztia 50. uralkodójának uralkodásáig nem számítottak „hagyományosnak”.

Jien feljegyzi,hogy Kógen volt Kórei császár legidősebb fia és ő kormányozta a Szakaihara-no-mija-palotát Karuban, amely Jamato tartományként vált ismertté. Az Abe klán állítólag Kógen császár egyik fiának a leszármazottja. Úgy hitték, az apját követte a trónon, őt magát pedig a fia váltotta fel uralkodóként.

A Kógen posztumusz név. Vitathatatlan, hogy ez az azonosulás formájában kínai és közvetve buddhista, amely azt sejteti, hogy a nevet évszázadokkal Kógen élete után tették törvényessé, valószínűleg abban az időszakban, mikor a ma Kodzsikiként ismert krónikába összegyűjtötték a Jamato dinasztia kezdetéről szóló legendákat.

Kógen valódi sírjának helye nem ismert, a japánok hagyományosan a narai sintó szentélyben (hivatalos nevén Curugi no ike no sima no e no miszaszagi) róják le iránta tiszteletüket. A Császári Udvari Ügynökség ezt a helyet jelölte ki Kógen mauzóleumának.

Feleségei és gyermekei

Császárnő : Ucusikome (欝色謎命), Ucusikó (欝色雄命) húga

  • Óhiko herceg (大彦命) Abe no Omi (阿倍臣), Kasiwade no Omi (膳臣), Ahe no Omi (阿閉臣), Szaszakiyama no Kimi (狭狭城山君), Cukushi no Kuni no Mijacuko (筑紫国造) őse
  • Szukunaokokoro herceg (少彦男心命)
  • Wakajamatonekohikóbi herceg (稚日本根子彦大日日尊) (Kaika császár)
  • Jamatototohime hercegnő (倭迹迹姫命)
  • Ikagasikome (伊香色謎命), Óheszoki lánya (大綜麻杵)
  • Hikofucuosinomakoto (彦太忍信命), Takeucsi no Szukune nagyapja(武内宿禰)
  • Hanijaszuhime hercegnő (埴安媛), Kawacsi no Aotamakake lánya (河内青玉繋)
  • Takehanijaszuhiko herceg (武埴安彦命)

Források

  • Asakawa, Kan'ichi. (1903). The Early Institutional Life of Japan. Tokyo: Shueisha. OCLC 4427686; see online, multi-formatted, full-text book at openlibrary.org
  • Aston, William. (1896). Nihongi: Chronicles of Japan from the Earliest Times to A.D. 697. London: Kegan Paul, Trench, Trubner. OCLC 448337491
  • Brown, Delmer M. and Ichirō Ishida, eds. (1979). Gukanshō: The Future and the Past. Berkeley: University of California Press. ISBN 978-0-520-03460-0; OCLC 251325323
  • Chamberlain, Basil Hall. (1920). The Kojiki. Read before the Asiatic Society of Japan on April 12, May 10, and June 21, 1882; reprinted, May, 1919. OCLC 1882339
  • Nussbaum, Louis-Frédéric and Käthe Roth. (2005). Japan encyclopedia. Cambridge: Harvard University Press. ISBN 978-0-674-01753-5; OCLC 58053128
  • Ponsonby-Fane, Richard Arthur Brabazon. (1959). The Imperial House of Japan. Kyoto: Ponsonby Memorial Society. OCLC 194887
  • Titsingh, Isaac. (1834). Nihon Ōdai Ichiran; ou, Annales des empereurs du Japon. Paris: Royal Asiatic Society, Oriental Translation Fund of Great Britain and Ireland. OCLC 5850691
  • Varley, H. Paul. (1980). Jinnō Shōtōki: A Chronicle of Gods and Sovereigns. New York: Columbia University Press. ISBN 978-0-231-04940-5; OCLC 59145842

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Emperor Kōgen című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.