Kétlyukú-barlang
| Kétlyukú-barlang | |
| Hossz | 4,5 m |
| Mélység | 1,3 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 1,3 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Nagygörbő |
| Földrajzi táj | Bakony |
| Típus | atektonikus |
| Barlangkataszteri szám | 4430-22 |
A Kétlyukú-barlang bazaltban kialakult barlang. Nagygörbőn található.
Leírás
Nagygörbő határában, a Kovácsi-hegy Bazaltutcájában található. Nagygörbőről D felé indul a 2 km-es portalanított üzemi út egy kőbányához, mely találkozási pont, parkolóhely lehet a barlang felkeresésekor. A bánya üzemi épületeitől jobbra, Ny felé a meddőhányó aljánál elhaladva vezet az út a Bazaltutcába. A nagygörbői bányától kb. 450 m-re, a Bazaltutca két párhuzamos ágának összetorkollásától 15 m-rel visszafelé, a kisebbik, magasabban lévő úgynevezett mellékutcában, annak felfelé tartó törmeléklépcsők alkotta aljában van a barlang. Kettős bejárata D felé néz a szürke bazalt alkotta törmeléklépcsőből.
Nagyobb, magasabban nyíló bejárata 80×50 cm-es, a kisebb, alacsonyabban nyíló 40×30 cm-es. 1 m után a két bejáratot követő kúszójáratok összeérnek és 1,1 m magas, 1 m széles fülkét alkotnak. Ebből egy jobbra, derékszögben törő lépcsőzetes kúszójárat visszacsatlakozik a nagyobb bejárathoz. É felé további kúszójáratként 3,5 m hosszan járható és egyre szűkülő folyosó alkotja a barlangot. K-i oldalfalát és mennyezetét nagyobb bazalttuskók alkotják, Ny-i fala egybefüggő bazaltlap. Alját leginkább lazán fekvő termetes bazalttörmelék képezi. A legtávolabbi, legalsó részeken morzsalékos kitöltés található. Hossza 4,5 m. Barlangjáró alapfelszereléssel járható.
További kutatása nem sok eredményt hozhat. Helyi jelentőségű kis barlang, mely szemléletes példája az atektonikus barlangképződésnek.
A barlang genetikailag a vulkánikus kőzetekben másodlagos úton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül atektonikus barlangnak tekinthető. A barlang Ny-i falától eltávolodott és annak nekitámaszkodó kőtömbök hézaga alkotja az üreget. Hosszanti tengelye megegyezik a Bazaltutca irányával.
Előfordul irodalmában Kétlyuku-barlang (Eszterhás 1993) néven is.
Kutatástörténet
Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4440-es barlangkataszteri területen lévő, nagygörbői Kétlyukú-barlang bazaltban alakult ki, valamint 4,5 m hosszú és 1 m mély. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.
Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című, 1993-as kéziratban meg vannak ismételve az 1989-es információk. Viszont a kézirat szerint Kétlyuku-barlang a neve. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg.
Irodalom
- Eszterhás István: A Kovácsi-hegy bazaltbarlangjai. In: Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1985. Kézirat. 73–74., 84. oldalak és egy fénykép. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: A Kovácsi-hegy bazaltbarlangjai. Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis (A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei), 1988. (7.) 26., 30. old.
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája. In: Sivó Zsuzsanna – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1989. Kézirat. 151. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: A Kovácsi-hegy (Végveszélyben hazánk legszebb bazaltmezája). In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 72., 77., 87. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 46. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További irodalom
- Eszterhás István: Die Basalthöhlen der Tátika- und Kovácsi-berg. Arbeitsmaterial der Höhlenforscher, 19. Jahrgang. 1987. DWBO Dresden. 11. old.
