Kovács Ágoston

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kovács Ágoston (Óbecse, 1826. február 12.Pécs, 1867. február 22.) megyei szolgabíró, író, költő, megyei törvényszéki ülnök.

Élete[szerkesztés]

Kovács Róbert adótiszt és Csillag Alojzia fia. 1848-ban végezte el a bölcseleti tanfolyamot a pesti egyetemen; majd ő is a haza védelmére kelt, de csakhamar mellén nehéz sebet kapott és visszavonult. 1849-ben Cseh Ede kormánybiztos Pécsett gyakornoknak alkalmazta; 1857-ben Pécs város tanácstitkára, 1858-ban ugyanott közigazgatási bíró lett és az erre vonatkozó vizsgát kitűnő eredménnyel tette le. Ezen időben ő volt Pécs város Don Juánja; a kellemes társalgót a férfiak úgy mint a nők kedvelték. A Bach-uralom bukásával Pécs az 1848-as alapokra állott vissza és Kovács hivatal nélkül maradt. Az 1861. évi tisztújítás után Scitovszky Márton főispán elnöki fogalmazónak kérte fel; ez állásából január 31-én esküdtnek választották Mohácsra, ahonnét május a központba jött szintén esküdtnek; december 9-én másod aljegyző. 1862. március 8-án központi szolgabíró lett; egyszersmind a másodalispán vezetése alatti törvénykezésnél mint szavazó és előadó bíró úrbéri ügyekben dolgozott; az ehhez szükséges képesítés megszerzésére 1862-ben folyamodott a helytartótanácshoz, hogy a magyar köz- és magánjogból a vizsgákat letehesse, ami meg is történt. Mellbaja már 1857-ben kínozta; évenként ellátogatott Gleichenbergbe.

Költeményeket írt a Pesti Divatlapba, az Életképekbe, 1850-ben a Pesti Röpívekbe; cikkei a Pesti Divatlapban (1848. 17. sz. Az egyetemi ifjúság), a Magyar Irók Füzeteiben (1850. Egy ifjú életéből, naplótöredék).

Munkái[szerkesztés]

  • Egy pár szabad szó, Buda (1848. Költemény 8rét levélen.)
  • Pályatársaimhoz. (Hely nélkül, 1848. Költemény, egy 8rét levélen.)
  • Honvédek naplójegyzetei. Pest, 1851. (Ezt Korányi Viktor sajátjaként adta ki; ezen kiadás rendőrileg csaknem egészen lefoglaltatott. 2. kiadása: Pest, 1861. A szerzői jog miatt K. polémiát folytatott Korányival. L. Magyar Sajtó 1861. 89. sz. és Hölgyfutár 1861. 48. sz.)
  • Gleichenberg egy magyar embernek. Uti jegyzetek. Kiadta Koller Lipót. Pécs, 1864. Online

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.