Ugrás a tartalomhoz

Kosárlabda

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kosárlabdázó szócikkből átirányítva)
Kosárlabda

Legfelsőbb vezető testületFIBA
Első játék1891. Springfield, Massachusetts, (USA)
ÉrintésVan
Csapat létszáma5 fő
Labdakosárlabda
Olimpiai1936 óta

A kosárlabda egy olyan labdajáték, amelyet két ötfős csapat játszik. Mindkét csapatnak az a célja, hogy a labdát az ellenfél kosarába dobja, valamint megakadályozza a másik csapatot a labda megszerzésében, illetve kosár elérésében.[1] Egy-egy kosár elérése után pontokat kapnak a csapatok. Egy kosár alapvetően két pontot ér. Ha távolról, a hárompontos vonalon túlról érik el, akkor három pontot, ha büntetődobásból szerzik, akkor csak egy pontot jegyeznek fel érte. A mérkőzést az a csapat nyeri meg, amelyik a mérkőzés végére több pontot ér el. Döntetlen eredmény nincs a kosárlabdában. Ha a mérkőzés végén egyenlő az állás, akkor hosszabbítás következik ahányszor csak szükséges a győztes eldöntéséhez. Ez alól egy kivétel van, ha a csapatok oda-visszavágó mérkőzést játszanak. Ebben az esetben az első találkozón lehet döntetlen az eredmény, mert a teljes végeredményt a két mérkőzésen elért pontok összegzésével kell megállapítani. Ugyanekkor előfordulhat, hogy a második mérkőzésen annak ellenére hosszabbítást kell játszani, hogy az eredmény nem egyenlő, de az összesített állás viszont igen.

Magyarországon a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (franciául Fédération Internationale de Basketball, FIBA) szabályai szerint játszanak. Ennek megfelelően a szabályos pálya mérete 15 x 28 méter, a kosarak részét képező gyűrűk magassága a talajtól számítva 3 méter és 5 centiméter. A játékidő 4 x 10 perc, az első és az utolsó kettő között két-két perc szünettel, míg a félidőben többnyire tizenöt perc pihenővel. A hosszabbítások öt percig tartanak. A csapatok félidőben térfelet cserélnek, de a hosszabbításokat úgy tekintik, mint a második félidő folytatását, így ekkor már nincs térfélcsere, bármennyi is legyen belőle.

A nők hatos, a férfiak hetes labdával játszanak. Utánpótlásversenyeken, tizennégy év alatt ötös labdát használnak. Tizenkét éves korig a gyűrű magassága is alacsonyabb lehet.

Bár a kosárlabda elsősorban teremsport, de szabadtéri változatai is ismertek például az utcai kosárlabda, azaz a streetball, valamint a 3x3-as kosárlabda. Ez utóbbi az Olimpiai Játékok programjában is szerepel az öt-öt elleni játék mellett 2020-tól kezdődően, ami a 2020-as járványhelyzet miatt valójában 2021 lesz.

A kosárlabda szülőhazájában, az Egyesült Államokban a legfőbb bajnokságot az amerikai Nemzeti Kosárlabda Szövetség (angolul National Basketball Association, NBA) szervezi. Ennek sok ponton eltérnek a szabályai a FIBA által szervezett játéktól, de a két szövetség szorosan együttműködik, és az utóbbi évtizedekben jelentősen közelítették egymáshoz az előírásaikat.

A kosárlabdát sebessége és variációs lehetőségei a nézői számára is rendkívül látványossá teszik, ezért napjainkra az egyik legnépszerűbb sportággá vált világszerte.

A játék története

[szerkesztés]
Az Idaho Egyetem 1905-ös kosárlabdacsapata

A kosárlabda egyik ősének tekinthető labdajátékot az amerikai bennszülöttek játszották. A maják és az aztékok változatában egy falra erősített fémgyűrűn kellett átütni a csapattagoknak egy golyót. A maják játéka kegyetlen volt: a vesztes csapatot feláldozták az isteneknek. A kosárlabdához hasonló játékokat már évszázadok óta játszanak; legrégebbi ismert változata a „pok-ta-pok”, amelyet 3000 évvel ezelőtt a mexikói olmékok játszottak. A mai játékot 1891-ben alakította ki a kanadai Dr. James Naismith az USA-beli YMCA iskolában (Massachusetts). Célja az volt, hogy felkeltse tanítványai érdeklődését a sport iránt. „A véletlen segített: egy, a terem sarkában álló őszibarackos kosárba dobta a labdát, amikor hívatták. Visszatérve látta, hogy tanítványai az unalmas gyakorlatok helyett a kosárba való dobálással próbálkoznak. Megtetszett neki az ötlet, és két héten belül elkészült a játék tervezete.”

Naismith a játék megalkotásakor öt alapelvből építkezett: (1) a játékot gömbölyű labdával, kézzel játsszák; (2) a játékosok ne szaladhassanak a labdával; (3) a játékosok mozgása a pályán ne legyen korlátozva; (4) ne legyen durva érintkezés; (5) a labdát vízszintesen elhelyezett kapuba, a játékosoknál magasabbra kelljen dobni.

A „kapu” céljára egy barackoskosár szolgált az iskola tornatermének erkélyére szerelve, mely 10 láb (3,05 m) magasan volt – a mai napig nem változott ez a magasság. Az első, 1891. december 21-én megrendezett mérkőzésen a portás feladata volt egy létrán ülve, hogy gól esetén kivegye a játékra használt futball-labdát a kosárból. Ezt csak egyszer kellett megtennie, hiszen a mérkőzés végeredménye 1-0 lett. A mérkőzéseket a mai játéktér kb. felének megfelelő területen játszották.

Az első szabályzat 13. pontja 1892. január 15-én jelent meg a Triangle magazinban „Új Játék” címen. A „kosárlabda” kifejezést Naismith egyik diákja találta ki. A YMCA gondozta a szabályokat, s hálózata révén a játék nagyon gyorsan elterjedt.

Kezdetben a büntetődobást két kézzel ejtve dobták, most már viszont külön technika van mindenféle dobásnak. Például ziccerdobás, tempódobás stb.

Néhány játékszabály

[szerkesztés]
A Harlem Globetrotters csapata a kosárlabda kunsztjait látványos show-ként adja elő
  • A kosárlabda lepattintása (labdavezetés) nélkül a labdával nem lehet két lépésnél többet haladni. Ha ezt a játékos nem tartja be, akkor lépéshibát ítélnek ellene, és az ellenfél folytathatja a játékot.
  • A másik ehhez hasonló szabály az, hogy ha a játékos befejezi a labdavezetést, akkor nem kezdheti azt újra, mert az „kétszer indulás”, és az ellenfél kapná meg a labdát.
  • A kosárlabdázás alapvetően érintkezés nélküli játék. Ha az ellenféltől valaki kosarat akar szerezni, és ezt mi meg szeretnénk akadályozni, akkor nem szabad megütni a kezét, meglökni, ütközni vele stb.
  • A 3 pontos vonalon kívüli kosár három pontot ér, ezt távoli dobásnak nevezzük, a vonalon belüli pedig kettőt ér, ezt középtávoli vagy – ha a büntetőterületen belülről történik, akkor – közeli dobásnak nevezzük.
  • Ha valakit dobás közben faultolnak (szabálytalankodnak vele szemben), de a dobó bedobja a labdát, akkor ért a kosár, és plusz 1 büntetődobást végezhet el, míg ha nem ment be a labda, akkor annyi büntetődobás jár neki, ahány pontos (2 vagy 3) volt a dobási kísérlete.
  • Magyarországon (a FIBA szabályai szerint) 5 személyi hiba után a játékost le kell cserélni, és nem térhet vissza a játéktérre, az NBA-ben 6 személyi hibával lehet kipontozódni (ott azonban 4×10 helyett 4×12 perc a játékidő).
  • Ha a támadó csapat a félpályán átvitte a labdát, azt már nem szabad visszavinni a védő térfélre, mert az visszajátszás, és ilyenkor az ellenfél kapja meg a labdát. Ahhoz, hogy a támadótérfélre átvigye a labdát, a csapatnak 8 másodperc áll rendelkezésére.
  • Egy labda akkor van kinn, hogyha az alapvonalon vagy az oldalvonalon kívül lepattan, vagy olyan játékost vagy tárgyat érint, aki/ami szintén kint van. Ha nem pattan le vagy rájuk, és vissza tudják juttatni a pályára, a játék folytatódhat. Nagyjából ugyanez érvényes a visszajátszásra a középvonal tekintetében néhány eltérés mellett.
  • Ha egy játékos felugrik labdával a kezében (például dobáshoz), de úgy esik vissza a földre, hogy még mindig a kezében van a labda, akkor az lépéshiba (ez alól kivétel, ha egy lábon vagy felugrás után egy lábra érkezve kapta meg a labdát, mert ilyenkor erről a lábáról felugorhat, és leérkezhet páros lábra, de ilyenkor már nem sarkazhat).
  • A támadó játékos nem tartózkodhat (az NBA-ben a védekező játékos sem) a büntetőterületen (a gyűrű alatti – esetlegesen – festett zóna) belül egyhuzamban 3 másodpercnél tovább. Ha ezt megteszi, a labdát elveszik a vétkes játékos csapatától.
  • A támadó csapatnak 24 másodperce (támadóideje) van, hogy kosárra dobjon. Ha lejár a támadóidő, elveszítik a labdát. Ha a labda érinti a gyűrűt, akkor 14 másodpercet ismét kap a támadó csapat. De ha csak palánkot ér a labda, az óra megy tovább.
  • Ha a játékidő leteltével az eredmény döntetlen, akkor 5 perc hosszabbítás következik. A játék nem érhet véget döntetlennel, tehát mindaddig amíg az eredmény döntetlen újabb 5 perc hosszabbítással folytatódik a mérkőzés.

Pozíciók

[szerkesztés]
Pozíciók a kosárlabdában.

Méretek

[szerkesztés]
Kosárlabda
Egy régebbi, 2010 előtti kosárlabda pálya

A kosárlabdapálya a nemzetközi játékokon 28×15 m méretű, az amerikai Nemzeti Kosárlabda-szövetségben (NBA) ez 28,65×15,24 m.

A FIBA alá tartozó mérkőzéseken a pálya felfestése – több szabály mellett – 2010. október 1-jétől változott. A szigorított (büntető)terület alakja az eddigi trapéz helyett téglalap lett, a hárompontos vonal fél méterrel távolabb, 6,75 méterre került a gyűrű középpontjának talaj vetületétől. Létrejött az ún. belemenésmentes terület, akárcsak az NBA-ben.

A gyűrű 3,05 m (10 láb) magasan van a földtől. Szinte kivétel nélkül a bajnokságokon és a nemzetközi játékon ez az elfogadott méret, mióta a játék megszületett, csak a legkisebbek gyűrűjét helyezik időnként alacsonyabbra. A gyűrű belső átmérője 450–459 mm közötti.[2]

A palánk téglalap alakú, 180 centiméter széles és 105 centiméter magas. A játéktér fölé 1,2 méter mélységben nyúlik be. Az alsó részüknek és az oldaluknak párnázottnak kell lennie. A palánktartó állványnak is párnázottnak kell lennie. A kosár gyűrűből és hálóból áll. A gyűrű a palánk előtt van 15 centiméterrel, nyomásra billenőnek (10–30°) kell lennie.

A legkisebb gyerekkosárlabda 3-as (kerülete 55–58 cm, tömege 310–330 g), a nagyobb gyerekeké 5-ös (kerülete 66–73 cm, tömege 450–500 g),[3] a női 6-os (kerülete 72,4–73,7 cm, tömege 510–567 g),[4] a férfi 7-es méretű (kerülete 74,9–78,0 cm, tömege 567–650 g).[5]

Streetball

[szerkesztés]

A kosárlabdából kiindult „underground” stílus a streetball, amit ma már külön kell választani a sima utcai kosárlabdától. Ez a játék annyitól különbözik a rendes kosárlabdától, hogy csak egy kosárra játszanak 3 a 3 ellen és csak 1 cserével.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Nemzetközi tornák

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Basketball
A Wikimédia Commons tartalmaz Kosárlabda témájú médiaállományokat.
  • Kosárlabda.lap.hu – Linkgyűjtemény
  • A Nemzetközi Kosárlabda-szövetség hivatalos honlapja Archiválva 1996. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége
  • Kosárlabda Múzeum
  • Kosárlabda weboldalak gyűjteménye
  • Kosárlabdahírek
  • Kuncze Géza: Kosárlabda; 2. jav. kiad.; Erdély Ny., Budapest, 1926
  • A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség játékszabályai; Lopos Tornaszertár, Budapest, 1933
  • Király Dezső: Sportszerű labdajátékok (kézilabda, kosárlabda, repülőlabda, tollastenisz, stb.) szabály- és kézikönyve; Közlekedési Ny., Budapest, 1939
  • Balogh Gyula–Szabó János: A kosárlabda technikája és taktikája; Várszegi Ny., Budapest, 1943
  • Kosárlabda szabályok. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének szabálykönyve; összeáll. Hepp Ferenc; Balogh B. Ny., Budapest, 1944
  • Kosárlabda; NÉKOSZ Sport Szakosztály, Budapest, 1948 (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége. Sport oktatási füzetek)
  • Szabó János: Kosárlabda; Testkultúra, Budapest, 1948 (Az Országos Sport Hivatal szakkönyvtára)
  • A kosárlabda-játék szabálykönyve. A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség – Fédération International de Basketball Amateur hivatalos szabályai; összeáll. a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség Központi Bizottsága; Közlekedési Ny., Budapest, 1949
  • Kosárlabda versenyszabályok; Sport, Budapest, 1951 (Verseny és játékszabályok kiskönyvtára)
  • P. M. Cetlin: Kosárlabda; ford. Nagy Béla; Sportkiadó, Budapest, 1951
  • N. V. Szemasko: A kosárlabdázás oktatása. A társadalmi oktatók számára; ford. Hepp Ferenc; Sport, Budapest, 1953
  • Hepp Ferenc–Páder János–Szabó János: A kosárlabda-edzés alapjai; Sport, Budapest, 1955
  • A kosárlabdázás versenyszabályai; nemzetközi szabályokkal bőv. új kiad.; Sport, Budapest, 1955 (Verseny- és játékszabályok)
  • Kosárlabda; összeáll. Magyar Kosárlabda Szövetség által megbízott munkaközösség; Sport, Budapest, 1958 (Verseny- és játékszabályok)
  • Detre Pál: Kosárlabda; Állami Pedagógiai Főiskola, Budapest, 1960 (Pedagógiai főiskolák jegyzetei)
  • Farkas József: Kosárlabdázás; Sport, Budapest, 1961 (Gyakorló oktatóképző tanfolyamok anyaga)
  • Honti Gyula: Kosárlabda; Tankönyvkiadó, Budapest, 1965
  • Szabó János: Kosárlabda ABC; Sport, Budapest, 1972
  • Bánki Ferenc: Játékrendszerek a kosárlabdázásban; Tankönyvkiadó, Budapest, 1973
  • Bánki Ferenc: A játékelemek alkalmazása a kosárlabdázásban; Tankönyvkiadó, Budapest, 1974
  • Magyar kosárlabda versenyszabályok és az MKSZ fegyelmi szabályzata; szerk. Matits Lajos; Magyar Kosárlabda Szövetség, Budapest, 1980
  • Petőfi Lajos: Kosárlabda. Szakcikkgyűjtemény; Bakony-Vegyész Torna Club soksz., Veszprém, 1982
  • Kosárlabdázás; összeáll., ford. Kassai Ervin és Horváth Frigyes; Sport, Budapest, 1984 (Verseny- és játékszabályok)
  • Páder János: Kosárlabdázás. Testnevelési főiskolai tankönyv; 4. jav., bőv. kiad.; Sport, Budapest, 1988
  • W. H. Dunn–E. H. Soudek–J. Gieck: Kosárlabdázók képességfejlesztése; ford. Killik László; MKSZ, Budapest, 1989 (A Magyar Kosárlabda Szövetség módszertani füzetei)
  • Kosárlabdázás. Nemzetközi játékszabályok, versenyszabályok, fegyelmi szabályok; főszerk. Cziffra Mihály; Magyar Kosárlabda Szövetség, Budapest, 1990
  • Godfrey Jordan: Kosár. NBA kosárlabda kézikönyv; ford. Deák Horváth Péter, Szalóczy Ibolya; Fiesta–Saxum, Budapest, 1997
  • Ron Smith: Kosárlabda. Az NBA képes enciklopédiája; ford. Sáringer László, Sarlai Péter; Holló, Kaposvár, 1997
  • Ránky Mátyás: Játék a kosárlabda, a kosárlabda játék; Pauz-Westermann, Celldömölk, 1999
  • Nádasi Lajos: A kosárlabdázás elméleti és módszertani alapismeretei; KFRTF, Debrecen, 2001
  • 1006 játék- és gyakorlatforma a kosárlabdában. Kézikönyv tanároknak, edzőknek, versenyzőknek; szerk. Peter Vary, ford. Major Mercedes; Dialóg Campus, Budapest–Pécs, 2001 (Dialóg Campus szakkönyvek)
  • Báthory László: A kosárlabda királyai. Tegnapi legendák, mai csillagok; Vox Nova Produkció, Budapest, 2004
  • Kosárlabda mindenkinek. Kosárlabdakedvelők kézikönyve; szerk. Hartyáni Zsolt; 4., a szabályváltozások alapján átdolg. kiad.; Göttinger Bt., Veszprém, 2004
  • 137 alapjáték és -gyakorlat kosárlabdázáshoz, labdarúgáshoz, kézilabdázáshoz, hokihoz, röplabdázáshoz. Kézikönyv tanároknak, edzőknek, játékosoknak; szerk. Peter Vary, közrem. Ricco Mazzola, Walter Bucher, ford. Kőrösi Mercedes; Dialóg Campus, Budapest–Pécs, 2005 (Dialóg Campus szakkönyvek)
  • Kosárlabda; szöveg Amy Day, Naomi Marsh, ford. Lakatos Zoltán; Nemzeti Tankönyvkia, Budapest, 2008
  • Nemzetközi kosárlabda játékszabályok, 2008. Hivatalos szabálymagyarázatok; szerk. Lugossy Norbert, ford. Kapitány Gellért; Budapesti Kosárlabdázók Szövetség, Budapest, 2009
  • Zsiros Tibor: Budapesti kosarasok; Budapesti Kosárlabdázók Szövetsége, Budapest, 2010
  • Gyímesi János: A kosárlabda varázsa; Balaton Akadémia, Keszthely, 2011 (Szent György könyvek)
  • Nemzetközi kosárlabda játékszabályok. Játékvezetők kézikönyve. Két és három játékvezetős technika; szerk. Lugossy Norbert, átdold. Jakab László, Győrki Imre, Havas Gábor; MKOSZ, Budapest, 2012
  • Zsolnay Gyöngyi: Dobd a kosárba!; közrem. Nógrádi Gergely; MKOSZ, Budapest, 2013
  • Nemzetközi kosárlabda játékszabályok; ford. Bodnár Péter, Hartyáni Zsolt; Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége, Budapest, 2014
  • Kälbli Katalin: Inklúzió a sportban. A baskin játék alapjai; Kiss Lenke Kosárlabda Akadémia, Budapest, 2021
  • Edzői kézikönyv, 1-4.; Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ, Pécs, 2022
  • Bryan Cole–Rob Panariello: Kosárlabda anatómia. Képes útmutató a teljesítmény növelésére és a sérülések elkerülésére; ford. Tóth Kata; Darazsak Sportakadémia Kft., Sopron, 2022
  • Dejan Čikić: Kosárlabda gyakorlatok A-Z-ig. 500 gyakorlat a jobb edzésért; Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ, Pécs, 2022
  • Ernest Radjen–Rátgéber László: Multipractice; Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ, Pécs, 2024
  • sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap