Koszmosz–193
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Koszmosz–193 | |
Típus | Zenyit–2 |
Indítás dátuma | 1967. november 25. |
Indítás helye | Pleszeck űrrepülőtér 41. indítóállása |
Hordozórakéta | Voszhod hordozórakéta |
COSPAR azonosító | 1967-117A |
SCN | 03052 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Koszmosz–193 (oroszul: Космос–193) szovjet Zenyit–2 típusú felderítő műhold.
Küldetés
[szerkesztés]Kialakított pályasíkja mentén fototechnikai felderítést, műszereivel atomkísérletek ellenőrzését végezte. Technikai eszközeivel meteorológiai előrejelzést elősegítő fotófelvételeket is készített.
Jellemzői
[szerkesztés]Az OKB–1 által kifejlesztett és a CSZKB-Progressz vállalatnál gyártott műhold.
1967. november 25-én a Pleszeck űrrepülőtérről egy Voszhod (11A57) típusú hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89.85 perces, 65.63 fokos hajlásszögű, az elliptikus pálya perigeuma 202 kilométer, apogeuma 335 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátorok, szolgálati élettartama 12 nap.
A Koszmosz–181 programját folytatta. Kamerái SZA-10 (0,2 méter felbontású), SZA-20 (1 méter felbontású) típusú eszközök voltak.
1967. december 3-án 8 napos szolgálat után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre.
Források
[szerkesztés]- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
További információk
[szerkesztés]- Koszmosz–193. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. május 4.)
- Koszmosz–193. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 4.)
Elődje: |
Koszmosz-program |
Utódja: |