Koszmosz–29

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koszmosz–29
Ország Szovjetunió
GyártóRKK Enyergija
Típusfelderítő műhold
Rendeltetésfotófelderítés
Küldetés
Indítás dátuma1964. április 25. 10:19 UTC
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér, 1. sz. indítóállás
HordozórakétaVosztok–2
Visszatérés dátuma1964. május 3.
Élettartam9 nap
Tömeg4730 kg
Energiaellátásvegyi akkumulátor
Pályaelemek
Inklináció65,07°
Periódus89,52 perc

COSPAR azonosító1964-021A
SCN00791
SablonWikidataSegítség

A Koszmosz–29 (oroszul: Космос–29) a szovjet Koszmosz műhold-sorozat tagja. Zenyit–2 felderítő műhold.

Küldetés[szerkesztés]

Adatgyűjtését folytatott a Föld sugárzási övezeteinek vizsgálatához. Programja, műszerezettsége megegyezett a Koszmosz–24-gyel. Szolgálatával az emberrel végrehajtott űrrepüléseket segítette.

Jellemzői[szerkesztés]

Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett műhold.

1964. április 25-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Vosztok–2 (8А92) típusú hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára. A 89,52 perces, 65,7 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya elemei: perigeuma 202 kilométer, apogeuma 295 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor, szolgálati ideje maximum 12 nap.

A fedélzeten elhelyezett rádióadó által sugárzott jelek fáziskülönbségének méréséből következtetéseket lehetett levonni az ionoszféra szerkezetéről. Az éjszakai ionoszféra F-rétege magasságbeli és kiterjedésbeli inhomogenitásainak mérése a 20 MHz-es fedélzeti adó jeleinek fluktuációváltozásaiból történt. Kamerái SZA-10 (0,2 méter felbontású), SZA-20 (1 méter felbontású) típusú eszközök voltak.

1964. május 3-án földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – visszatért a Földre.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Elődje:
Koszmosz–28

Koszmosz-program
1964

Utódja:
Koszmosz–30