Kornya Mihály
| Kornya Mihály | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Kornya Mihály |
| Született | 1844. február 22. Nagyszalonta |
| Elhunyt | 1917. január 3. (72 évesen) Bihardiószeg |
| Munkássága | |
| Vallás | kereszténység |
| Felekezet | baptista |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kornya Mihály témájú médiaállományokat. | |
Kornya Mihály (Nagyszalonta, 1844. február 22. – Bihardiószeg, 1917. január 3.) a több mint másfél évszázados magyar baptista misszió legdinamikusabb időszakának meghatározó egyénisége. Gyakran nevezik parasztapostolnak illetve paraszt-prófétának is.
Élete
Paraszti családban született. Ötéves volt, amikor apja meghalt; fiatal korától dolgoznia kellett a megélhetésért. Egy ideig a Rozván Györgynél volt intéző, majd parádés kocsis. 1865-ben kilépett a szolgálatból, és önálló gazdálkodásba kezdett Nagyszalontán a Gyepsor 366. alatt, ahol sertéseket, lovakat, ökröket tartott, ill. gazdálkodott. 1866-ban házasodott össze Pataki Zsigó Máriával (1846 - 1890), akitől hét gyermeke született. Négy lánya fiatalon, de már asszonyként hunyt el, 1914-ben egyetlen fia az első világháborúban a fronton vesztette életét.
Rottmayer János (1818 - 1901) munkatársa Novák Antal (1828 - 1877, budapesti szabó, a Bibliatársulat árusa, később gyomai lakos) jelent meg Nagyszalontán, aki 7-8 fős biblia olvasó társaságra talált, akik vezetője Lajos János puskaműves volt.[1] Tóth Mihály rábeszélésére Kornyai részt vett az igehirdetéseken, majd ennek hatására tért meg 1875. augusztus 26-án Mayer Henrik (más források szerint Meyer) bemerítése által Gyulán, a Fehér - Körösben[2] (további bemerítettek a neje; Lajos János és a neje, fia, lánya; Bordásné és lánya). Az ő házánál tartotta istentiszteleteit a nagyszalontai baptista gyülekezet. Éveken át hirdette az evangéliumot a környező falvakban. 1877. november 11-én Mayer Henrik „vénné” avatta. 1881. június 8-én Tóth Mihállyal és a sógor Balogh Lászlóval presbiterré választja Meyer (vagy ahogy ő hívja: Mitaelter-ré, társvénné), majd másnap elvégezte el az első bemerítését Feketetóton (korábban Mayer keresztelte meg a Kornya által felkészítetteket is), de az ismeretlen vallás igehirdetőjeként sok bizalmatlansággal is meg kellett küzdenie ("próbálgatja az est homályában és éjjelenként a lélekfogdosás munkáját",[3][4] ill. többször tettleg is bántalmazták, ill. ha engedélyezték is a hatóságok az összejöveteleket, azokon csendőrnek is részt kellett venni[5]). Általában gyalog vagy alkalmi szekéren utazott, néha vonatozott és bejárta Arad, Békés, Bihar, Hajdú, Pest - Pilis - Solt, Szilágy vármegyéket. Gyülekezeti és lányai segítségével lefordítattja a német nyelvű énekeket, "nemzetközi lecké"-ket, majd sokszorosítatta Pesten, majd szétküldte a gyülekezetnek. Ezek a művek lettek a "Vasárnapi Tanító" egyik előzményei.
1890. május 17-én felesége elhunyt, második felesége ugyanabban az évben a derecskei özvegy Takácsné Tóth Máté Zsuzsánna lett akit Kornya merített be 8 évvel korábban. 1893-ban az országos konferencia felosztja Kornya hatalmas munkaterületét és a nagyszalontai körzetet Tóth Mihályra bízta, és Kornya Bihardiószeg központtal új területen folytatta a missziót. Először Derecskére, majd Nagyváradra, 1903-ban Diószegre költözött és folytatta a környéken az igehirdetést, mely során sok román csatlakozott a baptistákhoz.[6][7] Amikor 1905-ben az állam elismerte a magyarországi baptista egyházat, Kornya (Meyer Henrikkel és Tóth Mihállyal együtt) ellenezte ezt, mivel ők a szabad vallásgyakorlás hívei voltak, amely megvalósulása esetén nem kell egy vallást sem elismerni. Valószínűleg a Meyeréktől kivált kisebbség járt közben az állam általi elismerés érdekében.[8] 1912. április 5-én megalakult a Magyarnyelvű Szabad Baptista Szövetség, amelynek elnöke Kornya Mihály lett.
Négy évtizedes munkássága során számos gyülekezetet alapított Bihar megyében, Pest megyében és a Szilágyságban, 328 alkalommal tartott bemerítést, és mintegy 11.000 hitvallót keresztelt meg. Missziós tevékenységét – tolmács segítségével, más forrás szerint aránylag jól megtanult románul[9] – az Arad megyei románok körében is folytatta. Híveit - talán irigységből - "Kornyahitűeknek" is nevezték.
1917. január 3-án hunyt el Bihardiószegen és január 6-án temették. A gyászbeszédet Meyer Henrik tartotta és II. Sámuel 1:17-26. verseiből olvasott fel.[10]
Emlékezete
- Gödöllőn utca van róla elnevezve; itt található a baptista imaház.[11]
- 2010-ben a Magyar Baptisták Világszövetsége Kornya Mihály-díjat alapított az emlékezetére.[12]
- 2014-ben a Magyarországi Baptista Egyház Kornya-programot indított új gyülekezetek alapítására.[13]
Hivatkozások
- ↑ "A magyar baptisták üdvözlik Hardingot", Az Est, 1920.11.06., 3. oldal
- ↑ A bemerítés helyén a Magyarországi és Erdélyi Magyar Baptisták Történelmi Emlék bizottsága 1992-ben emlékhellyé tette.
- ↑ "Különfélék", Protestáns egyházi és iskolai lap, 1881.01.30., 13. oldal
- ↑ Emlékezés Kornya Mihályra a nagy parasztapostol halálának 75. évfordulója alkalmából, Dr. Mészáros Kálmán, Theologiai Szemle, 1992. november - december, 340. oldal, Az mű alapja Kirner A. Bertalan: Kornya Mihály baptista úttörő paraszt apostol krónikája, Néprajzi és egyháztörténeti emlékek sorozat, 1945.
- ↑ Hódít a baptista vallás, Pesti Hirlap, 1914.02.13., 12. oldal
- ↑ "Baptisták az Alföldön", Hazánk, 1898.09.02., 6. oldal
- ↑ "A baptisták rövid ismertetése", Székely Nemzet, 1905.11.13., 1. oldal
- ↑ "A baptisták elismerése", Pesti Napló, 1905.11.04., 8. oldal
- ↑ Emlékezés Kornya Mihályra a nagy parasztapostol halálának 75. évfordulója alkalmából, Dr. Mészáros Kálmán, Theologiai Szemle, 1992. november - december, 339. oldal, Az mű alapja Kirner A. Bertalan: Kornya Mihály baptista úttörő paraszt apostol krónikája, Néprajzi és egyháztörténeti emlékek sorozat, 1945.
- ↑ Emlékezés Kornya Mihályra a nagy parasztapostol halálának 75. évfordulója alkalmából, Dr. Mészáros Kálmán, Theologiai Szemle, 1992. november - december, 345. oldal, Az mű alapja Kirner A. Bertalan: Kornya Mihály baptista úttörő paraszt apostol krónikája, Néprajzi és egyháztörténeti emlékek sorozat, 1945.
- ↑ Elérhetőség. godollobaptista.hu. Gödöllői baptista gyülekezet (Hozzáférés: 2015. július 3.)
- ↑ Összmagyar Baptista Missziói Konferencia Nagybányán. Békehírnök, CIV. évf. 19. sz. (2010. május 9.)
- ↑ Elindult a Kornya-program. www.baptist.hu. Magyarországi Baptista Egyház (2014. szeptember 9.) (Hozzáférés: 2015. július 5.) arch
Források
- G. Alexander Kish: The Origins of the Baptist Movement Among the Hungarians: A History of the Baptists in the Kingdom of Hungary from 1846 to 1893. (hely nélkül): Brill Academic Pub. 2011. = Brill's Series in Church History, 54. ISBN 978-9004211360
- Kiss Lehel: Emlékezés Kornya Mihályra. Evangéliumi Hírnök, CII. évf. 5. sz. (2010. május) arch Hozzáférés: 2015. július 3.
- Mészáros Kálmán: „Evangelizációt szerveztünk Isten országa terjesztése céljából”: A Magyarország határain kívül élő magyar baptista közösségek missziói tevékenységének múltja, kitekintéssel a jelenre. dea.lib.unideb.hu. Debreceni Egyetem elektronikus Archívum (2009) (Hozzáférés: 2015. július 3.)
További információk
- Kirner A. Bertalan: Kornya Mihály krónikája: Néprajzi és egyháztörténeti emlékek. Budapest: Fortin L. 1990.
- Szigeti Jenő: Megtérési mozgalmak a XIX. századi magyar vallásosság hátterén. vallastudomany.elte.hu. ELTE BTK Vallástudományi Központ (Hozzáférés: 2015. július 3.)
.svg){kind=small}