Koppenhága kerékpáros közlekedése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csúcsforgalom
Kerékpártároló a Nørreport vasútállomásnál
Koppenhágai bicikli
Kerékpárok a főpályaudvarnál
Ingyen kölcsönözhető városi biciklik

Koppenhága kerékpáros közlekedése világviszonylatban is fejlett: a dán fővárost a világ egyik leginkább kerékpárosbarát városaként tartják számon.[1] Fejlett kerékpáros kultúrája miatt számos város követte példáját, és kezdett az ittenihez hasonló kerékpáros infrastruktúra kiépítésébe; ezt jelzi a „koppenhágásodás(copenhagenize) kifejezés.[2][3] A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség a világon elsőként Koppenhágát választotta Bike Citynek, így a város 2008 és 2011 között számos jelentős kerékpáros sportrendezvénynek ad otthont.[4]

Infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerékpáros infrastruktúra jól kiépített.[1] Az első kerékpárút 1910-ben létesült,[5] az 1970-es évek eleji olajválság óta pedig a város mindent megtett a kerékpáros és gyalogos közlekedés támogatása érdekében.[3]

Kerékpárutak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ma az egyértelműen jelzett kerékpársávok behálózzák az egész várost:[1] összesen több mint 350 km hivatásforgalmi kerékpáros útvonal (340 km kerékpárút és 20 km kerékpársáv[5]) és 40 km zöld kerékpárút áll a közlekedők rendelkezésére.[6] Mivel a belvárosban folyamatosan bővítették a gyalogos és kerékpáros felületeket a parkolás rovására, ma ezek a közlekedési formák a városközpontban versenyképesebbek az autózásnál.[3]

Minden útfelújításnak részét képezi a kerékpáros infrastruktúra kiépítése is.[1] 2008-ban 5 km új kerékpárutat építettek, és 4 km régit újítottak fel - mindezt a 2006-2016-os időszakra szóló fejlesztési terv keretében, amely 70 km új kerékpárút létesítését irányozza elő összesen 400 millió korona költséggel. Egy kilométer (gyalogosoktól és az autóforgalomtól is elválasztott) kerékpárút kiépítése mintegy 8 millió korona, egy kilométer (az úttesttel egy szinten vezetett, attól széles fehér elválasztó vonallal lehatárolt) kerékpársáv kijelölése mintegy 0,5 millió korona költséget jelent a városnak. A tapasztalatok szerint ha egy úton kerékpárutat létesítenek, ott 20%-kal emelkedik a kerékpárosok és 10%-kal csökken az autók száma.[5]

Az összefüggő hálózatot alkotó zöld kerékpárutak jellemzően parkokban, vízparton vezetett rekreációs célú gyalog- és kerékpárutak, amelyek elkerülik a forgalmas útvonalakat, és azokat kiemelten biztonságos módon (például gyalogoshidakon vagy külön jelzőlámpás csomópontokban keresztezik. Ezeket az útvonalakat a kerékpárosok mellett a futók, gyalogosok, gördeszkások és görkorcsolyázók is használhatják. A tervek szerint összesen 22 ilyen zöld útvonalat jelölnek ki összesen 110 km hosszan, ebből eddig 40 km készült el. A hálózat kiépítését összehangolják a szomszédos községekkel, valamint az országos és az európai kerékpárutak hálózatával.[7])

Kölcsönzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az önkormányzat nyilvános és ingyenes kerékpárkölcsönző rendszert működtet a belvárosban, a kölcsönzéshez csak egy 20 koronás letétre van szükség, amit a kerékpár leadásakor visszatérítenek.[1]

Közlekedési szokások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fejlett kerékpáros kultúrát jelzi, hogy az emberek 37%-a kerékpárral jár munkába, és a város lakói összesen 1,2 millió kilométert kerékpároznak naponta. A város vezetése azt tűzte ki célul, hogy 2015-re a biciklivel munkába és iskolába járók aránya elérje az 50%-ot.[6]

Hatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerékpározás magas aránya jelentős hasznokkal jár a város számára, például a közlekedésből származó szén-dioxid kibocsátás jóval alacsonyabb mint más hasonló méretű városokban.[6]

Koppenhága fejlett kerékpáros kultúrája miatt számos város követte példáját, és kezdett az ittenihez hasonló kerékpáros infrastruktúra kiépítésébe; ezt jelzi a „koppenhágásodás(copenhagenize) kifejezés.[2][3] Jan Gehl építész, várostervező négy évtizedes koppenhágai tapasztalatait felhasználva számos városnak (többek között Melbournenek, Sydneynek, Londonnak és Rotterdamnak) adott tanácsokat, hogy hogyan tegyék élhetővé közterületeiket a Strøget mintájára.[3][8] 2007-ben New York polgármestere, Michael Bloomberg kérte fel, hogy segítse nagyszabású kerékpáros fejlesztési terveiben.[8]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e 11 most bycicle friendly cities in the world (angol nyelven). Virgin Vacations, 2009. (Hozzáférés: 2009. október 4.)
  2. ^ a b Copenhagen comes to Swanston Street (angol nyelven). Victoria, 2005. szeptember 1. (Hozzáférés: 2009. október 4.)
  3. ^ a b c d e The Strøget Solution (angol nyelven). canada.com / The Ottawa Citizen, 2008. március 22. (Hozzáférés: 2009. október 4.)
  4. Bike City Copenhagen (angol nyelven). Visit Copenhagen. (Hozzáférés: 2009. október 5.)
  5. ^ a b c Cykelstier og cykelbaner (dán nyelven). Koppenhága község, 2009. június 10. (Hozzáférés: 2009. október 4.)
  6. ^ a b c København - cyklernes by (dán nyelven). Koppenhága község, 2009. július 2. (Hozzáférés: 2009. október 4.)
  7. Grønne cykelruter (dán nyelven). Koppenhága község, 2012. január 16. (Hozzáférés: 2012. június 21.)
  8. ^ a b Lasse A Soll Sunde: Danske cykelstier i New York (dán nyelven). DR, 2007. október 5. (Hozzáférés: 2009. október 5.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]