Koporsószövegek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Koporsószövegek (modern cím) ókori egyiptomi halotti szövegek, melyeket főként a koporsókra írtak. Részben az óbirodalmi Piramisszövegekből erednek, melyek még csak a királysírokban fordultak elő, de új anyagot is tartalmaz.[1][2] Először az Első átmeneti korban tűnnek föl, jeleként a túlvilág „demokratizálódásának”, azaz hogy már nem csak a királynak, hanem a közembereknek is jártak bizonyos temetkezési előjogok. A középbirodalmi XII. dinasztia uralmának közepén eltűntek, ekkor ugyanis megjelentek a múmiaforma koporsók, melyekre nehezebb volt írni.[3] Az Újbirodalom idején szerepét a Halottak könyve tölti be, mely részben a Koporsószövegekből alakult ki.

A koporsók mellett a körülbelül 1185 szöveg előfordul sírok falán, sztéléken, kanópuszládákon, papiruszokon és múmiamaszkokon is. Mivel ezek némelyikére nehéz volt sokat írni, gyakoriak voltak a rövidítések, így némelyik szövegnek rövidebb és hosszabb változata is ismert volt.[2]

Tartalmuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Piramisszövegekkel ellentétben a Koporsószövegek a túlvilági életi alvilági aspektusait részletezik az Ozirisz uralta Duatban. Az alvilágon, melyen az elhunytnak át kell jutnia, félelmetes szörnyek és csapdák találhatóak, ezek elkerüléséhez nyújtanak segítséget a szövegek. Az oziriszi túlvilági élet már nem csak a király előjoga, hanem mindenkié, és magára az elhunytra is innentől gyakran Oziriszként utalnak.

Új motívum az, hogy Ozirisz ítélőszéke előtt mindenki megmérettetik evilági cselekedetei alapján. Utalnak egy mérlegre, mely később, a Halottak könyvében kap fontos szerepet az elhunyt szívének megmérésekor (ha gaztettei miatt nehezebb, mint Maatnak, az igazság istennőjének tolla, a halott nem juthat be a túlvilágra, hanem egy démon felfalja).

A szövegekben szó van a mindennapi élet félelmeiről (például a fárasztó munka, melynek túlvilági elkerülésére szerepelnek varázsigék), a lélek átalakulásáról és vándorlásáról, a túlvilági helyek részletes leírásáról (például a szehet hotepről, azaz az áldozatok vagy béke mezejéről, Roszetau ösvényeiről és Ozirisz hajlékáról).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lichtheim, Miriam. Ancient Egyptian Literature, vol 1. London, England: University of California Press (1975). ISBN 0-520-02899-6 
  2. ^ a b Goelet, Dr. Ogden, et al.. The Egyptian Book of the Dead: The Book of Going Forth by Day. San Francisco: Chronicle Books (1994) 
  3. szerk.: Shaw, Ian: Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. ISBN 963-425-022-X Fordította: Kmilcsik Ágnes (2004) , p.195

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]