Kondor Lipót
| Kondor Lipót | |
 | |
| Született | Kohn Lipót 1902. december 31. Budapest VII. kerülete |
| Elhunyt | 1976 (73-74 évesen) Asdód |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Bálint Rózsa (h. 1929–1967) |
| Szülei | Kondor Lajos Horetzky Janka |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskola (–1921) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kondor Lipót, 1906-ig Kohn,[1] másképp Kondor Leó, Yehuda Ben-Cohen (Budapest, Erzsébetváros, 1902. december 31.[2] – Asdód, 1976.)[3] zongoraművész, zeneszerző.
Élete[szerkesztés]
Kondor Lajos (1855–1929)[4] kávéháztulajdonos és Horetzky Janka (1871–1947) fia. Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte, ahol Siklós Alberttól és Kodály Zoltántól zeneszerzést, Székely Arnoldtól és Szántó Tivadartól zongorázni tanult. 1921-ben kapta meg oklevelét. 1925-ben kezdte hangversenyeit, majd fellépett a Magyar Rádióban is, ahol feleségével, Bálint Rózsával együtt kétzongorás hangversenyeket adott, illetve zongorakísérőként is működött. Saját jazzes tánczenét játszó zenekart alapított, amellyel mind Magyarországon, mind külföldön sikerrel szerepelt. 1929-től kétzongorás fellépéseket vállalt Polgár Tiborral, akivel kétzongorás jazz-sze a Rádió állandó műsorszáma volt.
1931-ben készült el a Vaszary Jánossal közös zenés vígjátéka, a Zöld bárány, amit a Magyar Színház mutatott be.[5] Egy évvel később készült el a Varázsköntös című mesejátéka. A Színes rapszódia című zenekari művét 1935-ben a Budapesti Hangversenyzenekar mutatta be. 1936 márciusában a Bethlen Téri Színházban színre került a Megszökött a leányom című vígjáték, amelynek szövegét Lengyel József és Kelemen Kálmán írta, míg zenéjét Kondor Lipót szerezte.[6] Később romló egészségi állapota arra kényszerítette, hogy abbahagyja a fellépéseket, így a zeneszerzésre és a tanításra összpontosított.
A vészkorszak idején a svéd nagykövetség általi védett házban élt feleségével és lányával, Judittal. 1944 végén azonban őt és tizenöt éves lányát az utcán elkapták és halálmenetben a nyugati határ felé hajtották. Egy barátjuk, Dobrovics Mária azonban utánuk ment autóval és Győr közelében kiszabadította őket, majd visszavitte őket Budapestre. Bátor tettéért később megkapta a Világ Igaza kitüntetést.[7]
1946 és 1949 között a Nemzeti Zenedében, majd 1950-tól a budapesti Zeneművészeti Főiskola zongora tanszakán tanított. 1956-ban Izraelbe emigrált és felvette a héber Yehuda Ben-Cohen nevet. Izraelben tanítással és zeneszerzéssel foglalkozott. 1965-ben megalapította az asdódi konzervatóriumot, majd a Tel-Aviv-i konzervatórium zongoratanszékének vezetőjeként dolgozott. 1969-ben vonósnégyesét a philadelphiai Braemer Alapítvány mint a legjobb „héber vonósnégyest” díjazta.
Szerzeményei között található egy balett, meseopera, kamarazene, több dal és kórusmű.
Házastársa Bálint Rózsa (1905–1967)[8] okleveles zenetanár volt, akivel 1929. augusztus 22-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 126686/1906. Forrás: MNL-OL 30798. mikrofilm 453. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 27. oldal 17. sor
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 9/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
- ↑ Kondor Lipót elhunyt (1976. november 15.) Új Élet, 31. évfolyam, 22. szám
- ↑ Kondor Lajos elhunyt (1929. július 5.) Magyar Hirlap, 39. évfolyam, 149. szám
- ↑ Zöld bárány (1931. október 11.) Esti Kurir, 9. évfolyam, 231. szám
- ↑ Szombaton újra megnyílik a Bethlentéri Színház (1936. március 20.) Friss Ujság, 41. évfolyam, 67. szám
- ↑ Egy igaz barát (embermentok.eletmenete.hu) (hozzáférés: 2020. november 14.)
- ↑ Elhunyt Kondor Lipótné (1967. február 24.) Magyar Nemzet, 23. évfolyam, 47. szám
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1154/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
Források[szerkesztés]
- A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
- Lipót Kondor Archiválva 2020. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (tobias-broeker.de) (angol nyelven) (hozzáférés: 2020. november 14.)
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
