Koltói Anna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koltói Anna
Született1891. június 13.[1][2]
Budapest[3][2]
Elhunyt1944. október 17. (53 évesen)[4]
Budapest VIII. kerülete[4]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • várospolitikus
  • politikai aktivista
  • szakszervezeti tisztségviselő
TisztségeBudapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja (1942–1944)
Halál okalőtt seb
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (Mártírparcella [20. parcella/sziget])
A Wikimédia Commons tartalmaz Koltói Anna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Emléktáblája Csepelen a korábban róla elnevezett utcában

Koltói Anna, született: Zeller Anna, névváltozat: Kristóf Anna (Budapest, 1891. június 13.[5] – Budapest, 1944. október 17.)[6] tisztviselő, szociáldemokrata nőmozgalmi vezető és várospolitikus.

Élete[szerkesztés]

Zeller Anna törvénytelen leányaként született.[7] Árva gyermekként nehéz körülmények között nőtt fel. Fiatalon került a csepeli Weiss Manfréd-gyárba, ahol megismerkedett a munkásmozgalommal. 1918-ban szakszervezeti bizalmiként működött, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején a csepeli községi munkástanács tagja, illetve a közellátás egyik szervezője volt,[8] a rendszer bukása után bíróság elé került és elítélték. A márianosztrai börtönben töltött el két évet. Miután kiszabadult, az SZDP nőszervezőjeként tevékenykedett. A Vas- és Fémmunkás Szövetség (a vasasszakszervezet) nőszervező országos bizottságának egyik alapító tagja és titkára volt. 1941-től önkormányzati képviselő (a törvényhatósági bizottság tagja) volt Budapesten.

1944. október 17-én a józsefvárosi, Mária Terézia tér 16. szám alatti lakásán lőtték le a nyilasok, fejsérülésébe belehalt.

Emlékezete[szerkesztés]

1945 után több utcát is elneveztek róla Budapesten, ezek közül 2011-ben egyet, a Csepelen lévőt hagyták meg. 2012 áprilisában a csepeli Koltói Anna utcát a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján Vermes Miklós Kossuth-díjas fizikus-tanárról nevezték el. Izbégen is utcát neveztek el róla (2016). Győrben 1970-től viseli nevét egy utca. Soltvadkert egyik leghosszabb és legtöbb lakású utcáját is róla nevezték el még a kommunista időkben. Pilisen és Albertirsán ma is (2021) nevét viseli egy-egy utca. 2021. október 17-én Budapest VIII. kerületében a józsefvárosi Magdolna negyedben - meggyilkolásának évfordulóján - teret neveztek el róla.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
  2. ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. október 1.)
  3. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  4. ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. október 1.)
  5. ↑ Budapest-erzsébetvárosi r.k. keresztelési anyakönyv, 1891. év, 909. sorszám.
  6. ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári halotti akv. 2449/1944. folyószáma alatt.
  7. ↑ Keresztelési bejegyezése Budapest-Erzsébetváros
  8. ↑ A szocialista forradalomért: A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1975. 340. o. ISBN 9630902435  

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Józsefvárosi Lexikon (Budapest, 1970)

További információk[szerkesztés]

  • A szocialista forradalomért: A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1975. 340–341. o. ISBN 9630902435  
  • Csepel szikrái. Sorsok, emberek a századfordulótól a felszabadulásig. Szerk. Csepeli Szabó Béla, Czakó Sarolta. Bp., MSZMP Csepel Vas- és Fémművek Bizottsága, 1970.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Faragó Jenő: K. A. (Népszabadság, 1962. 244. sz.)
  • Ma 25 esztendeje történt. Fegyverek dördültek a Mária Terézia téren. Magyar Hírlap, 1969. október 17. 4. o.
  • Máté György: Emlékezés Koltói Annára. Népszabadság, 1969. október 17. 5. o.
  • Szenes Imre: Koltói Anna. Népszava, 1969. október 17. 3. o.
  • Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1972.  
  • Küzdtünk híven. Koltói Anna, Geisler Eta, Kállai Éva élete és politikai pályája; szöveg Komáromi Magda, Vida Sándor, Kővágó Sarolta; ILV Ságvári Könyvszerkesztőség, Bp., 1980
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Koltói_Anna&oldid=26776415”