Ugrás a tartalomhoz

Kiss Rezső (tanár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Gyurika (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. október 4., 06:26-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Kiss Rezső
Született1838
Ürmény
Elhunyt1915. július (76-77 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaközépiskolai tanár
SablonWikidataSegítség

Kiss Rezső, Kiss Rudolf (Ürmény, 1838. április 16. (keresztelés)[1] – 1915. június) állami főreáliskolai tanár.

Életútja

[szerkesztés]

Nemes Kiss János szabómester és Tóth Terézia fiaként született. Mint II. jeles tanuló 1858-ban a katonai szolgálat alól fölmentetvén, a nagyszombati érseki líceumban, majd a budapesti egyetemen végezte tanulmányait. Mint egyetemi hallgató felelős szerkesztője volt az akkor Budapesten megjelent Esztergomi Újságnak. 1873-ban nyert tanári oklevelet; az 1870-ben megnyílt nagykállói reáliskolában alkalmazták mint tanárt és ekkortól fogva ott tanította a magyar és latin nyelvet. 1893-ban elvégezte a Budán rendezett görögpótló tanfolyamot. 39 éven át ernyedetlen buzgósággal szolgálta a tanügyet, az 1906-07-es a tanév elejétől saját kérelmére szabadságoltatott, majd pedig nyugdíjaztatott. Őre volt a nagykállói főreáliskola ifjúsági könyvtárának, s vezetője az önképző körnek.

Cikkei a Magyarország és Nagyvilágban (1880. Egy avar monda francziául, Adalékok Deák Ferencz életéhez, Szenczi Molnár Albert életéhez, Toldy István mint versíró, Szentkirályi Móricz levele Fénszaru főbirájához, Jászberény, 1848. júl. 7.), a Figyelőben (XIV. 1883. Gaal József Szirmay Ilonája, Magyar írói álnevek), a Fővárosi Lapokban (1884. Arany János kitüntetése, 1887. Trefort íróságnak félszázada). Programmértekezései a nagykállói főreáliskola Értesítőjében (1878. Pótlék nemzeti irodalmunk történetéhez, 1881. A méh, 1882. Néhány germanismusunk kútforrása Lessingnél, 1883. Adalék Szabolcsmegye mívelődésének történetéhez, 1885. Királydal, költemény); a Nyirvidéknek is munkatársa volt.

Virág Sándor c. népszínművét 1897. szeptember 23-án adták Nagyváradon és abból mutatványt közölt a Tiszántúl (219. sz.).

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
  • A nagykállói magy. kir. állami gimnázium értesítője az 1906-1907. tanévről. Nagykálló, 1907.
  • A nagykállói magy. kir. állami főgimnázium huszadik értesítője. Nagykálló, 1915. Kiss Rezső ny. r. t. 44-47. old.

További információk

[szerkesztés]
  • Rajner Névkönyve 87. l.
  • A nagy-kállói állami főreáliskola Értesítője, 1897.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.