Kisfaludy Zoltán Lajos

Kisfaludy Zoltán Lajos
Életrajzi adatok
Születési név	Kisfaludy Zoltán Lajos
Született	1854. július 20. Gyömöre
Nemzetiség	magyar
Elhunyt	1904. október 15. (50 évesen) Táp
Munkássága
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus

Kisfaludi Kisfaludy Zoltán Lajos (Gyömöre (Zala megye), 1854. július 20. – Táp, 1904. október 15.) római katolikus plébános.

Élete

Kisfaludy Elek, Győr- később Zala megye szolgabírája és Raffel Erzse fia, nagyatyja testvére volt Kisfaludy Károly és Kisfaludy Sándor költőknek, Kisfaludy Zoltán pedig testvére Kisfaludy Árpád Béla egyetemi tanárnak. Iskolába járt Sümegen és a gimnáziumot Győrött végezte; ugyanott a IV. osztály után kispap lett. A gimnáziumi VII. és VIII. osztályokat egy év alatt végezte és mint teológus a III. és IV. évet is egyszerre. Káplán volt Halászin (Moson megye), Gyömörén (Győr megye), Sajtoskálon (Sopron megye), Répceszemerén, Lébényszentmiklósón (Moson megye) és Győrszigeten, 1889-től plébános Sápon (Győr megye). 1895-ben a Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának tagjává választotta. A nagy szeminárium Szent-Imre egyletének elnöke volt és mint teológus több verssel és értekezéssel jutalmat nyert.

Ez időben munkatársa volt az Egri Népújságnak, ahol Kondorosi névvel több verse és novellája jelent meg; valamint a Magyar Sionnak, melybe költeményt és bírálatot írt különféle nevek és jegyek alatt; írt az akkori Magyar korona napilapba és a Győri Közlönybe is és mind a két lapnak külső munkatársa volt. Káplánkodása idején a Győri Közlönyön kívül, (melyben a botbüntetésről c. cikke feltűnt), írt a soproni Népiskolai Lapokba és Katholikus Szemlébe Végház, Hajnal, Kalamus álnevek és Z. jegy alatt. 1891 elején átvette a Szent István Társulat által Budapesten kiadott Népiratkákat, melyből szerkesztése alatt megjelent 100 füzet; maga írta a 39. sz. Mit izen a római pápa minden katholikus embernek? 1891. (2. kiadás 1894.)

• 51. A bucsuki kőkereszt, vagy ne járj a fonóba 1891.
• 55. A római pápa üzente a munkások állapotáról 1892.
• 65. Szent László király 1892.
• 73. Újabb falusi levelek a polgári házasságról 1894.
• 75. A római pápáról 1893.
• 114. Ezer esztendő, vagy a magyarok honfoglalása 1896.

(A 39., 51., 65., 75., 114. Végházi álnévvel, a többi névtelenül jelent meg.)

Szerkesztette még a Szent István Társulat által kiadott Magyar Nép Könyvtárát 1891-től, a Kis Lelki Manna hangjegyes kiadásának és a Lelki Manna ima és énekes könyveknek szövegét.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
• Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
• Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.