Kersztinja vára
| Kersztinja vára | |
| Grad Krstinja | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Krstinja |
| Tszf. magasság | 255 m |
| Épült | 14. század |
| Elhagyták | 17. század (ismeretlen) |
| Állapota | rom |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Kersztinja vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 14′ 41″, k. h. 15° 43′ 27″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 41″, k. h. 15° 43′ 27″ | |
Kersztinja vára (horvátul: Grad Krstinja), várrom Horvátországban, a Vojnićhoz tartozó Krstinja területén.
Fekvése[szerkesztés]
A falu északi végénél nyugatra emelkedő 255 méteres magaslaton találhatók csekély maradványai.
Története[szerkesztés]
Kersztinja várát 1334-ben említik először, első ismert birtokosa a Ladihović nembeli Juraj Sanković volt. 1504-ben a várat és uradalmát a cetini Frangepán Kristóf vásárolta meg, aki 1543-ig meg is tartotta. Ekkor a Frangepánok másik, szluini ágának uralma alá került. Valószínűleg ekkor épült a lakótorony, melynek maradványa ma is látható. A vár 1572-ben a katonai határőrvidék igazgatása alá került, de 1585-ben elfoglalta a török és csak 1699-ben sikerült visszafoglalni. Nem tudni, hogy ekkor rongálódott-e meg, de 1701-ben a korabeli leírások szerint már romos állapotban volt.
A vár mai állapota[szerkesztés]
Kersztinja várának romjai a falutól nyugatra található magaslaton állnak. A vár magja a hengeres lakótorony volt, az ezt övező falat három félkör alakú toronnyal és egy kaputoronnyal erősítettek meg. A külső vár falát ugyancsak egy félköríves torony erősítette. Mára a lakótorony kétharmada és a várfalak csekély részei maradtak fenn az egykori várárok nyomaival. A lakótorony megmaradt része még több emeletnyi magasságban áll. A vár területét sűrű növényzet borítja.
Források[szerkesztés]
- Kersztinja a Varak.hu oldalán Archiválva 2017. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Lako.com.hr:Krstinja (horvátul)