Keleti hosszúcsőrű hangyászsün

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Proki (vitalap | szerkesztései) 2020. június 25., 14:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (IUCN-státusz)
Keleti hosszúcsőrű hangyászsün
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Verebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Tojásrakó emlősök (Prototheria)
Rend: Kloákások (Monotremata)
Család: Hangyászsünfélék (Tachyglossidae)
Nem: Zaglossus
Faj: Z. bartoni
Tudományos név
Zaglossus bartoni
(Thomas, 1907)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Keleti hosszúcsőrű hangyászsün témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti hosszúcsőrű hangyászsün témájú kategóriát.

A keleti hosszúcsőrű hangyászsün (Zaglossus bartoni) a kloákások (Monotremata) rendjébe és a hangyászsünfélék (Tachyglossidae) családjába tartozó Zaglossus nem egyik faja.

Előfordulása

Új-Guinea szigetén honos, ahol a szigeten elterülő mindkét állam, Indonézia és Pápua Új-Guinea területén honos. A tengerszint felett 2000 és 3000 méteres magasságban is megtalálható.

Alfajai

  • Zaglossus bartoni bartoni
  • Zaglossus bartoni clunius
  • Zaglossus bartoni smeenki
  • Zaglossus bartoni diamondi

Megjelenése

A keleti hangyászsün a legnagyobb kloákás, testtömege 5–10 kg, testhossza 60–100 cm. A többi hangyászsünhöz hasonlóan a tüskéi módosult szőrszálak, amik az állat védelmét szolgálják a ragadozótól. Hat karma van, amik az ásást szolgálják.

Életmódja

Tápláléka férgekből áll. Az eddigi legtovább élt példány a londoni állatkertben 30 évig élt.

Szaporodása

A nőstény csupán egy tojást rak.

Természetvédelmi állapota

Az IUCN vörös listáján a kihalófélben kategóriában tartozik.

Források