Kegyelem (jog)
Az elnöki (egyéni) kegyelem egy, a köztársasági elnök által gyakorolt eljárás, melyet a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény szabályoz.
Ki lehet a kérelmező
Kérelmet a terhelt, védője, fiatalkorú esetén törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be. A kegyelmi eljárás illetékmentes, ha a kérelmet a terhelt vagy védője nyújtja be.
A kegyelmi kérelmek fajtái
Eljárási kegyelem
Erre a büntetőeljárás jogerős befejezéséig van mód. A kérelmet eljáró hatóságnál (ügyészségnél, a vádirat benyújtását követően a bíróságnál) lehet benyújtani.
Végrehajtási kegyelem
Erre az ítélet jogerőre emelkedését követően van mód. A fő- és mellékbüntetés, a próbára bocsátás, vagy a javítóintézeti nevelés elengedésére, vagy mérséklésére irányuló kérelmet az első fokon eljáró bíróságnál lehet benyújtani. Egyéb intézkedés (pl. kényszergyógykezelés, vagyonelkobzás) elengedésére, vagy mérséklésére, illetve már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedésére nincs mód.
A végrehajtási kegyelem önmagában nem eredményez mentesítést is, külön rendelkezés hiányában a büntetőjogi következmények az eredeti ítélethez igazodnak.
Mentesítési kegyelem
A mentesítés a büntetett előélettel együtt járó hátrányok megszüntetését jelenti. Erre az ítélet jogerőre emelkedése után van mód. A kérelmet az első fokon eljáró bíróságnál lehet benyújtani.
A végrehajtási kegyelem csak akkor eredményez mentesítést is, ha erre a kegyelmi határozat külön kitér.
A kérelem benyújtása
Az egyéni kegyelmi kérvény benyújtása nincs semmilyen törvényi feltételhez kötve.
A kérvényt nem közvetlenül a köztársasági elnöknél kell beadni: azt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, minden egyéb esetben az igazságügyi miniszter továbbítja (támogatásuk esetén előterjesztéssel a kegyelmi döntés iránt) a köztársasági elnök felé.
A kérelemnek nincs halasztó hatálya az eljárásra, végrehajtási kegyelem esetén viszont az igazságügyi miniszter elrendelheti a végrehajtás elhalasztását vagy félbeszakítását.
A kérelem elbírálása
A köztársasági elnököt az elbírálás során semmilyen feltétel nem köti, a határozatát pedig nem is kell indokolnia.
A köztársasági elnök határozata akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügyi miniszter ellenjegyzi.
év | kérelmezők
száma |
kegyelmet
kapott |
arány |
---|---|---|---|
2019 | 508 | 8 | 1,57% |
2018 | 456 | 4 | 0,88% |
2017 | 673 | 11 | 1,63% |
2016 | 495 | 22 | 4,44% |
2015 | 816 | 24 | 2,94% |
2014 | 753 | 4 | 0,53% |
2013 | 988 | 12 | 1,21% |
2012 | 556 | 8 | 1,44% |
2011 | 951 | 16 | 1,68% |
2010 | 871 | 5 | 0,57% |
2009 | 911 | 17 | 1,87% |
2008 | 799 | 27 | 3,38% |
2007 | 1378 | 23 | 1,67% |
2006 | 1169 | 23 | 1,97% |
2005 | 1339 | 23 | 1,72% |
2004 | 1266 | 41 | 3,24% |
2003 | 1223 | 36 | 2,94% |
2002 | 1150 | 24 | 2,09% |
Ismertebb kegyelmi ügyek
- Binder Györgyi (1996)
- Farkas Flórián (1998)
- Gáspár Zsolt (1998)
- Kunos Péter (1999, de Dávid Ibolya akkori igazságügyi miniszter nem ellenjegyezte, így nem lépett érvénybe)
- Simek Kitty (2005)
- Zalatnay Sarolta (elutasította Mádl Ferenc és Sólyom László is)
- Geréb Ágnes (2018)
Jegyzetek
- ↑ Nyolc elítélt kapott kegyelmet (magyar nyelven). Magyar Hírlap, 2020. március 4. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Kegyelmi kérvényt benyújtó és kegyelmet kapott elítéltek száma 2002 és 2019 között (magyar nyelven). ATV, 2020. június 17. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
Források
- Bátki Pál: Kegyelem a büntetőjogban
- Petrétei József: A köztársasági elnök kegyelmezési jogáról
- Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól
- Tájékoztató az általános kegyelmi eljárásról
- A Köztársasági Elnöki Hivatal weboldala