Ugrás a tartalomhoz

Kegyelem (jog)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Klaci0327 (vitalap | szerkesztései) 2020. június 19., 14:13-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

Az elnöki (egyéni) kegyelem egy, a köztársasági elnök által gyakorolt eljárás, melyet a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény szabályoz.

Ki lehet a kérelmező

Kérelmet a terhelt, védője, fiatalkorú esetén törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be. A kegyelmi eljárás illetékmentes, ha a kérelmet a terhelt vagy védője nyújtja be.

A kegyelmi kérelmek fajtái

Eljárási kegyelem

Erre a büntetőeljárás jogerős befejezéséig van mód. A kérelmet eljáró hatóságnál (ügyészségnél, a vádirat benyújtását követően a bíróságnál) lehet benyújtani.

Végrehajtási kegyelem

Erre az ítélet jogerőre emelkedését követően van mód. A fő- és mellékbüntetés, a próbára bocsátás, vagy a javítóintézeti nevelés elengedésére, vagy mérséklésére irányuló kérelmet az első fokon eljáró bíróságnál lehet benyújtani. Egyéb intézkedés (pl. kényszergyógykezelés, vagyonelkobzás) elengedésére, vagy mérséklésére, illetve már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedésére nincs mód.

A végrehajtási kegyelem önmagában nem eredményez mentesítést is, külön rendelkezés hiányában a büntetőjogi következmények az eredeti ítélethez igazodnak.

Mentesítési kegyelem

A mentesítés a büntetett előélettel együtt járó hátrányok megszüntetését jelenti. Erre az ítélet jogerőre emelkedése után van mód. A kérelmet az első fokon eljáró bíróságnál lehet benyújtani.

A végrehajtási kegyelem csak akkor eredményez mentesítést is, ha erre a kegyelmi határozat külön kitér.

A kérelem benyújtása

Az egyéni kegyelmi kérvény benyújtása nincs semmilyen törvényi feltételhez kötve.

A kérvényt nem közvetlenül a köztársasági elnöknél kell beadni: azt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, minden egyéb esetben az igazságügyi miniszter továbbítja (támogatásuk esetén előterjesztéssel a kegyelmi döntés iránt) a köztársasági elnök felé.

A kérelemnek nincs halasztó hatálya az eljárásra, végrehajtási kegyelem esetén viszont az igazságügyi miniszter elrendelheti a végrehajtás elhalasztását vagy félbeszakítását.

A kérelem elbírálása

A köztársasági elnököt az elbírálás során semmilyen feltétel nem köti, a határozatát pedig nem is kell indokolnia.

A köztársasági elnök határozata akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügyi miniszter ellenjegyzi.

Kegyelmi kérvényt benyújtó és kegyelmet kapott elítéltek száma[1][2]
év kérelmezők

száma

kegyelmet

kapott

arány
2019 508 8 1,57%
2018 456 4 0,88%
2017 673 11 1,63%
2016 495 22 4,44%
2015 816 24 2,94%
2014 753 4 0,53%
2013 988 12 1,21%
2012 556 8 1,44%
2011 951 16 1,68%
2010 871 5 0,57%
2009 911 17 1,87%
2008 799 27 3,38%
2007 1378 23 1,67%
2006 1169 23 1,97%
2005 1339 23 1,72%
2004 1266 41 3,24%
2003 1223 36 2,94%
2002 1150 24 2,09%

Ismertebb kegyelmi ügyek

Jegyzetek

  1. Nyolc elítélt kapott kegyelmet (magyar nyelven). Magyar Hírlap, 2020. március 4. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  2. Kegyelmi kérvényt benyújtó és kegyelmet kapott elítéltek száma 2002 és 2019 között (magyar nyelven). ATV, 2020. június 17. (Hozzáférés: 2020. június 18.)

Források