Kegyelem (jog)

Az elnöki (egyéni) kegyelem egy, a köztársasági elnök által gyakorolt eljárás, melyet a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény szabályoz.

Ki lehet a kérelmező

Kérelmet a terhelt, védője, fiatalkorú esetén törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be. A kegyelmi eljárás illetékmentes, ha a kérelmet a terhelt vagy védője nyújtja be.

A kegyelmi kérelmek fajtái

Eljárási kegyelem

Erre a büntetőeljárás jogerős befejezéséig van mód. A kérelmet eljáró hatóságnál (ügyészségnél, a vádirat benyújtását követően a bíróságnál) lehet benyújtani.

Végrehajtási kegyelem

Erre az ítélet jogerőre emelkedését követően van mód. A fő- és mellékbüntetés, a próbára bocsátás, vagy a javítóintézeti nevelés elengedésére, vagy mérséklésére irányuló kérelmet az első fokon eljáró bíróságnál lehet benyújtani. Egyéb intézkedés (pl. kényszergyógykezelés, vagyonelkobzás) elengedésére, vagy mérséklésére, illetve már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedésére nincs mód.

A végrehajtási kegyelem önmagában nem eredményez mentesítést is, külön rendelkezés hiányában a büntetőjogi következmények az eredeti ítélethez igazodnak.

Mentesítési kegyelem

A mentesítés a büntetett előélettel együtt járó hátrányok megszüntetését jelenti. Erre az ítélet jogerőre emelkedése után van mód. A kérelmet az első fokon eljáró bíróságnál lehet benyújtani.

A végrehajtási kegyelem csak akkor eredményez mentesítést is, ha erre a kegyelmi határozat külön kitér.

A kérelem benyújtása

Az egyéni kegyelmi kérvény benyújtása nincs semmilyen törvényi feltételhez kötve.

A kérvényt nem közvetlenül a köztársasági elnöknél kell beadni: azt a vádirat benyújtásáig a A koronaügyészek és a legfőbb ügyészek listája|legfőbb ügyész, minden egyéb esetben az igazságügyi miniszter továbbítja (támogatásuk esetén előterjesztéssel a kegyelmi döntés iránt) a köztársasági elnök felé.

A kérelemnek nincs halasztó hatálya az eljárásra, végrehajtási kegyelem esetén viszont az igazságügyi miniszter elrendelheti a végrehajtás elhalasztását vagy félbeszakítását.

2014 óta a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés esetén ún. kötelező kegyelmi eljárást kell lefolytatni, ha az elítélt már 40 évet letöltött. Ilyenkor egy bírókból álló bizottság vizsgálja meg a szabadságra bocsátás feltételeit, és javaslatukkal megegyezően a kegyelmi kérvényt az igazságügyminiszternek be kell nyújtania az államfőhöz. (Mivel az első ilyen ítélet 2000 áprilisában vált jogerőssé, ezért a gyakorlatban még nem fordult elő.)

A kérelem elbírálása

A köztársasági elnököt az elbírálás során semmilyen feltétel nem köti, a határozatát pedig nem is kell indokolnia.

A köztársasági elnök határozata akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügyi miniszter ellenjegyzi.

Az eljárási kegyelmek nem szerepelnek a táblázatban.

Kegyelmi kérvényt benyújtó és kegyelmet kapott elítéltek száma

év	kérelmezők száma	kegyelmet kapott	arány	megjegyzés
2022	173	6	3,47%	Áder János elnöksége alatt, május 30-ig
2021	464	14	3,02%
2020	465	13	2,80%
2019	508	8	1,57%
2018	456	4	0,88%	Legkevesebb benyújtott kérelem
2017	673	11	1,63%
2016	495	22	4,44%	Áder János legnagyobb pozitív elbírálási aránya
2015	816	24	2,94%
2014	753	4	0,53%	Legkisebb pozitív elbírálási arány (Áder János)
2013	988	12	1,21%
2012	556	8	1,44%	2012. április 2-ig Schmitt Pál, 2012. május 10-től Áder János
2011	951	16	1,68%
2010	871	5	0,57%	2010. augusztus 5-ig Sólyom László, utána Schmitt Pál
2009	911	17	1,87%
2008	799	27	3,38%	Sólyom László legnagyobb pozitív elbírálási aránya
2007	1378	23	1,67%
2006	1169	23	1,97%
2005	1339	23	1,72%	2005. augusztus 4-ig Mádl Ferenc, utána Sólyom László
2004	1266	41	3,24%	Mádl Ferenc legnagyobb pozitív elbírálási aránya
2003	1223	36	2,94%
2002	1150	24	2,09%
2001	1034	13	1,25%	Mádl Ferenc legkisebb pozitív elbírálási aránya
2000	1031	26	2,52%	2000. augusztus 3-ig Göncz Árpád, utána Mádl Ferenc
1999	713	29	4,06%
1998	n/a	n/a	n/a
1997	861	57	6,62%
1996	935	47	5,02%
1995	1032	128	12,40%
1994	792	98	12,37%
1993	954	113	11,80%
1992	1304	133	10,19%
1991	1641	277	16,87%	Legnagyobb számú benyújtott kérelem
1990	1373	307	22,35%	Legnagyobb pozitív elbírálási arány (Göncz Árpád)

Ismertebb kegyelmi ügyek

• Az első kegyelmet Göncz Árpád adta 1990 május 4-én egy 1989 áprilisában jóváhagyott halálos ítéletben, amely során azt életfogytiglanra változtatta. (A halálbüntetést az Alkotmánybíróság 1990 októberében nyilvánította alkotmányellenesnek: 23/1990. (X. 31.) AB határozat)
• Binder Györgyi (1996, 1993 szeptemberében vízbe fojtotta 11 éves, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő kislányát, amiért 2 év letöltendőre ítélték.)
• Farkas Flórián (1998 márciusában Göncz Árpád adott kegyelmet az akkori Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke elleni gazdasági bűncselekmények miatt indított eljárás során, a már kitűzött bírósági tárgyalás elmaradt. Ez az egyetlen eddig ismert (2022) eljárási kegyelem.)
• Gáspár Zsolt (1998-ban egy 1995-ben elkövetett halálos gázolás ügyében kapott kegyelmet.)
• Kunos Péter (1998-ban Göncz Árpád kegyelmet adott a 11 rendbeli vesztegetés miatt két év börtönre ítélt egykori Agrobank Rt. vezérigazgatójának, de Dávid Ibolya akkori igazságügyi miniszter nem ellenjegyezte, így nem lépett érvénybe.)
• Simek Kitty (2005)
• Zalatnay Sarolta (elutasította Mádl Ferenc és Sólyom László is)
• Geréb Ágnes (2018, Schmitt Pál elutasította, ahogy először Áder János is, de másodjára megadta neki a végrehajtási kegyelmet.)

Források

• Bátki Pál: Kegyelem a büntetőjogban
• Petrétei József: A köztársasági elnök kegyelmezési jogáról
• Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól
• Tájékoztató az általános kegyelmi eljárásról
• A Köztársasági Elnöki Hivatal weboldala