Terhelt
A büntetőjogban a terhelt az a személy, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak.[1][2] A terhelt a nyomozás során gyanúsított, a bírósági eljárásban vádlott, a büntetés jogerős kiszabása, illetve a megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka végzésének előírása vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után elítélt.[1][2]
Hatályos magyar szabályozása a 2017. évi XC. törvény 38. §-ban található.
A bizonyítási teher[szerkesztés]
A vád bizonyítása a vádlót terheli.[3] A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.[4]
A terhelt jogai[szerkesztés]
A terheltet megilleti a védelem joga.[5]
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzék. E jogot korlátozni, illetőleg bárkinek a szabadságát elvonni csak az e törvényben meghatározott okból és a törvényben meghatározott eljárás alapján lehet.[6]
A terhelt személyesen védekezhet, és a védelmét az eljárás bármely szakaszában védő is elláthatja. A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság biztosítja, hogy az, akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az e törvényben meghatározott módon védekezhessék.[7]
A védő eljárása az e törvényben meghatározott esetekben kötelező.[8]
A terhelt jogosult arra, hogy:
- a gyanúsítást, a vád tárgyát, illetőleg ezek változását közöljék vele,
- az eljárási cselekményeknél – ha a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) nem rendelkezik – jelen legyen, az eljárás során az őt érintő iratokba betekintsen,
- megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre,
- a védelmére szolgáló tényeket az eljárás bármely szakaszában előadja, indítványokat és észrevételeket tegyen,
- jogorvoslattal éljen,
- a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon.
A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy:
- a védőjével, és ha külföldi állampolgár, az államának konzuli képviselőjével a kapcsolatot felvegye, vele írásban és szóban ellenőrzés nélkül érintkezzék,
- a hozzátartozójával vagy – az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig az ügyész, azt követően a bíróság rendelkezése alapján – más személlyel szóban, személyesen felügyelet mellett, írásban ellenőrzés mellett érintkezzék.
Források[szerkesztés]
- A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a 2017. évi XC. törvény (hatályos: 2018. július 1-től)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Eljárási büntetőjog - Statikus rész, 123. o.
- ↑ a b 1998. évi XIX. tv. 43. § (1) bekezdés
- ↑ 1998. évi XIX. törvény 4. § (1) bek.
- ↑ 1998. évi XIX. törvény 4. § (2) bek.
- ↑ 1998. évi XIX. törvény 5. § (1) bek.
- ↑ 1998. évi XIX. törvény 5. § (2) bek.
- ↑ 1998. évi XIX. törvény 5. § (3) bek.
- ↑ 1998. évi XIX. törvény 5. § (4) bek.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Nemzeti Jogszabálytár
- Fantoly Zsanett, Gácsi Anett Erzsébet: Eljárási büntetőjog - Statikus rész, Iurisperitus Bt, Szeged, 2013, ISBN 978-615-5411-03-8