Kasabian

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kasabian
Információk
Egyéb nevekSaracuse
EredetEgyesült Királyság Leicester, Egyesült Királyság
Alapítva1997
Aktív évek1997–napjainkig
Műfajindie rock
alternatív rock
KiadóColumbia Records
Sony Music
RCA Records
Tagok
Sergio Pizzorno
Chris Edwards
Ian Matthews
Tim Carter
Korábbi tagok
Chris Karloff
Tom Meighan
A Kasabian weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kasabian témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kasabian egy angol rockzenekar, amelyet 1997-ben Leicesterben alapított[1] Tom Meighan énekes, Sergio Pizzorno gitáros és alkalmi énekes, Chris Karloff gitáros és Chris Edwards basszusgitáros. Ian Matthews dobos 2004-ben csatlakozott. Karloff 2006-ban elhagyta a zenekart, és új zenekart alapított Black Onassis néven. Jay Mehler 2006-ban csatlakozott turnézó szólógitárosként, majd 2013-ban távozott Liam Gallagher Beady Eye nevű bandájához, hogy Tim Carter vegye át a helyét, aki később, 2021-ben lett a zenekar főállású tagja. Meighan 2020 júliusában hagyta el a zenekart, Pizzorno pedig teljes munkaidős szólóénekesként lépett a helyére.

2010-ben és 2014-ben a Kasabian nyerte el a Q Awards "Best Act in the World Today" díját, míg a 2014-es Q Awards-on, valamint a 2007-es és 2018-as NME Awards-on a "Best Live Act" címet is elnyerték. A zenekar zenéjét gyakran "indie rock"-ként írják le, de Pizzorno azt mondta, hogy "utálja az indie bandákat", és nem érzi úgy, hogy a Kasabian beleférne ebbe a kategóriába.[2]

A Kasabian hét stúdióalbumot adott ki: Kasabian (2004), Empire (2006), West Ryder Pauper Lunatic Asylum (2009), Velociraptor! (2011), 48:13 (2014), For Crying Out Loud (2017) és The Alchemist's Euphoria (2022). A zenekar zenéjét a The Stone Roses és a Primal Scream keverékeként jellemezték az Oasis pimaszságával.[3] Zenéjükkel számos díjat és elismerést nyertek a médiában, többek között 2010-ben a legjobb brit együttesnek járó Brit Awardot,[4] és élő fellépéseiket is dicsérték, amelyek közül a legjelentősebb a 2014-es Glastonbury Fesztiválon való headlinerként való fellépésük volt.[5]

Történet[szerkesztés]

Kezdeti évek (1997–2002)[szerkesztés]

A zenekar korábbi neve Saracuse volt. A Leicesterben található Bedrock stúdióban kezdték a felvételeket, ahol Chris Edwards hangmérnökként dolgozott, mielőtt a távközlési és adatfeldolgozó iparban helyezkedett el, ahol a Bedrocks anyavállalata, a Micina Technologies Group alkalmazta. A zenekar eredeti tagjai Countesthorpe-ból és Blabyból származnak, és a banda akkor alakult, amikor Pizzorno, Meighan és Edwards a Countesthorpe Community College-ba jártak.[6][7][8] Az első demó EP-t Scott Gilbert készítette, és 1998. december 24-én adták át a zenekarnak. Három dalt élőben vettek fel: "Whats Going On", "Life of Luxury" és "Shine On". Az első nyilvános fellépésük a Vipers Rugby Clubban volt, ahol Edwards 18. születésnapját ünnepelték a család és a barátok körében.[9] A Saracuse több száma is szerepelt a RED nevű tripla cd albumon, amelyet a Bedrock Studios készített, amely 1999 végén mutatta be a Leicesteri zenekarokat, és meghívást kaptak az ugyanilyen nevű eseményre a Leicester De Montfort Hallban még ugyanabban az évben, de az akkori menedzserük, Alan Royland tanácsára visszautasították. A zenekart a londoni DJ és producer, Sam Young szerződtette a BMG-hez, és nevüket Kasabianra változtatták, Linda Kasabian után, aki a Charles Manson szekta egyik tagja volt, és később Manson ellen tanúskodott a perében. Az Ukulának adott interjúban Chris Edwards basszusgitáros elmondta, hogy az egykori gitáros Chris Karloff hogyan választotta a nevet. Charles Mansonról olvasva Karloffnál megragadt a Kasabian név. "Egyszerűen csak úgy gondolta, hogy a szó menő... így született meg a döntés" - mondta Edwards.[10] A Kasabian gyakori örmény családnév, az arab nyelvből átvett dialektus örmény ղասաբ ġasab szóból (arabul: قصّاب ḳaṣṣāb)[11] "hentes" és a patronim végződése յան -yan. Sam Young a Concept Musicnál, egy kis független kiadónál dolgozott, amikor a zenekar menedzsere az asztalán hagyta a Saracuse demót. A Concept le akarta szerződtetni a zenekart, és egy két egylemezes szerződést ajánlottak. Young azonban nem vette át a menedzseri feladatokat, és nem kizárólag a BMG-hez szerződtette őket azonnal. Az EMI is érdeklődött a zenekar iránt.

Kasabian (2003–2005)[szerkesztés]

Az azonos című debütáló albumuk 2004. szeptember 13-án jelent meg az Egyesült Királyságban, jó eladásokat és általában pozitív kritikákat kapott. A felvételek alatt a zenekar egy Rutland Water melletti farmházban élt, hogy ne zavarják őket. 2005-ben a Kasabian fellépett a Glastonbury Fesztiválon az "Other Stage" színpadon.[12]

Annak ellenére, hogy a debütáló "Processed Beats" és a "Reason Is Treason" című kislemezzel már két korábbi kislemezük is megjelent, a harmadik kislemezük, a "Club Foot" volt az, ami a Kasabian sikerét hozta a brit kislemezlistán. A dal, amelyet a Kasabian korai éveiben írtak, mind kritikai, mind kereskedelmi sikert aratott, és megjelenése óta szinte minden Kasabian élő fellépésen előadják.

Ebben az időszakban különböző dobosok játszottak a Kasabianben, köztük a jelenlegi billentyűs Ben Kealey, DJ Dan Ralph Martin, Martin Hall-Adams, a testvérek Mitch és Ryan Glovers és még sokan mások. A bristoli felvételek során a zenekar megismerkedett Ian Matthews-szal, aki a "Processed Beats", a "Butcher Blues", a "Beneficial Herbs" és valószínűleg még néhány dalban játszik a debütáló albumon és a B-oldalas dalokban. Felkérték, hogy 2004-ben turnézzon velük, és 2005 áprilisában állandó taggá vált. Az album producere Jim Abbiss volt.

Empire és Karloff távozása (2006–2007)[szerkesztés]

A Kasabian második, Empire című albumának felvételei alatt Christopher Karloffnak, a zenekar egyik fő dalszerzőjének "művészi és kreatív nézeteltérései" voltak, és a zenekar honlapja szerint megkérték, hogy hagyja el a zenekart,[13] bár vannak arra utaló jelek, hogy személyes körülmények miatt távozott. 2013-ban megerősítette, hogy "a zenei irányvonallal kapcsolatos nézeteltérések és személyes megoldatlan dolgok" vezettek távozásához. Végül az Empire három dalához járult hozzá, köztük a róla elnevezett első kislemezdalhoz.[14]

Az album, amelynek társproducere Jim Abbiss volt, 2006. augusztus 28-án jelent meg az Egyesült Királyságban. Az album első kislemezeként az "Empire" jelent meg, és a 9. helyig jutott a brit kislemezlistán, a "Shoot the Runner" pedig a 17. helyig jutott ugyanezen a listán. A harmadik kislemez, a "Me Plus One" 2007. január 2-án jelent meg.

A Kasabian elnyerte a 2007-es NME Awards-on a legjobb élő fellépőnek járó díjat.[15]

West Ryder Pauper Lunatic Asylum (2008–2010)[szerkesztés]

A zenekar 2007 végén kiadott egy EP-t Fast Fuse címmel, amelyen a "Fast Fuse" és a "Thick as Thieves" című dalok szerepeltek. Mindkét szám szerepel a harmadik albumukon.

A Kasabian 2007 végén kezdett el dolgozni harmadik albumán Dan the Automator producerrel. 2009. március 5-én kiderült, hogy az album címe West Ryder Pauper Lunatic Asylum lesz, megjelenési dátuma pedig 2009. június 8-a. A "Vlad the Impaler" című dalt 4 napig ingyenesen letölthető formában adták ki, az album előzeteseként. A "Vlad the Impaler" promóciós videójában a Zooniverzum – Állati kert!-ből ismert Noel Fielding szerepel.[16] Fielding rajong a Kasabianért, és egy NME-borítón is szerepelt a zenekarral. Az album első kislemeze a 2009. június 1-jén megjelent "Fire" című szám volt, amelyet a 2010-11-es szezontól kezdve az angol Premier League főcímdalaként használtak, második kislemezként pedig a "Where Did All the Love Go?" című dal jelent meg. A harmadik kislemezdal, az "Underdog" az Asphalt 8: Airborne című mobil- és PC-játékban, valamint a Takers című 2010-es filmben is szerepelt.[17] Az Underdogot a Sony Bravia 200hz-es televízió 2009-es tévéreklámjában is felhasználták. A reklámban Kaká is szerepelt, aki akkoriban a világ legdrágább labdarúgója volt.

2009. június 14-én a West Ryder Pauper Lunatic Asylum című lemeze az Egyesült Királyság albumlistájának első helyére került, és két hetet töltött ott. A West Ryder Pauper Lunatic Asylum a 2009-es Mercury Prize jelöltjei közé került, és a 2009-es Q Awards-on a "Legjobb album" címet kapta. A zenekar a 2010-es Brit Awards-on elnyerte a "Legjobb együttes" díjat. A 2010-es Q Awards-on a zenekar elnyerte a "Best Act in the World Today" díjat.[18]

Az első három album 2010-ben jelent meg The Albums címmel egy dobozos kiadásban.

Velociraptor! (2011–2012)[szerkesztés]

A Kasabian 2010 novemberében kezdett el dolgozni negyedik albumán, a Velociraptor! címűn, melynek producere Dan the Automator volt. Több interjúban is kiderült, hogy néhány dalt már megírtak. Az egyik szám, a "Green Fairy" című szám, amely a London Boulevard soundtrackjén szerepelt, "La Fée Verte" néven szerepel a lemezen, de az album verziója eltér a soundtrack verziójától. 2011 júniusában a Kasabian zárta az Isle of Wight fesztivált. Emellett a Rockness fesztivál fő fellépői voltak, és 2011 júliusában a Rock Werchteren is játszottak. A zenekar megerősítette, hogy az album 2011. szeptember 19-én jelenik meg.[19][20]

A "Switchblade Smiles", a Velociraptor! első hallható dala 2011. június 7-én, Zane Lowe műsorában, kizárólag a BBC Radio 1-on volt hallható. A műsorban megerősítették a negyedik album címét és megjelenési dátumát is. Az album első kislemezdalát a Kasabian weboldalán hallgathatták meg az érdeklődők, és az albumot előrendelők számára letöltésként is elérhető volt. Az albumról két számot ("Velociraptor" és "Switchblade Smiles") a négynapos bemelegítő turné során mutattak be, többek között a 2011. júniusi RockNess és Isle of Wight fesztiválok előtt a leedsi O2 Academy-ben játszottak. Az albumról a "Days Are Forgotten" című szám 2011. július 22-én került volna a rádiókba. Azonban az előző este felbukkant az interneten. Az album az Egyesült Államokban való megjelenésének első hetében nem tudta feltörni a Billboard Top 200-as listáját.

2011. november 27-én a Kasabian előadta a "Goodbye Kiss" című dalt a BBC Forma-1 2011-es szezonzáró montázsa során. Ugyanebben a hónapban a zenekar teljes turnéra indult az Egyesült Királyságban, beleértve két teltházas koncertet a nottinghami Capital FM Arénában, a koncerteken Miles Kane és az ausztrál ME együttes támogatta őket. 2011. december 31-én a Kasabian szilveszteri koncertet adott NYE:Rewired címmel a londoni O2 Arénában. Az eseményt élőben közvetítette a YouTube.[21]

A 2012 eleji japán, ausztráliai és európai koncertek után a Kasabian március 12-én Dallasban indította el észak-amerikai turnéját, melyen április végéig 19 koncertet adtak az Egyesült Államokban és Kanadában.[22] Május 16-án a Kasabian honlapján bejelentették, hogy a 2011. december 15-i koncertjüket, amelyet a londoni O2-ben vettek fel, 2012. május 30-án több mint 60 moziban vetítik az Egyesült Királyságban és Írországban. A Kasabian Live! Live at the O2 című filmet az Altive Media és az Eagle Vision forgalmazza. 2012. június 29-én a Kasabian fellépett a franciaországi Arrasban megrendezett Main Square fesztiválon. A szett végén Tom Meighan visszatért a színpadra a zenekar nélkül, és kíséret nélkül adta elő a The Beatles "She Loves You" című dalát, amit három nappal korábban a görögországi Athénban és június 16-án Dániában, a NorthSide fesztiválon is megtett. 2012. július 8-án a zenekar a T in the Park nevű brit fesztivál fő fellépője volt.[23] Kasabian 2012. augusztus 24-én és 25-én a Reading és a Leeds Fesztivál főszereplője volt[24][25]

48:13 (2013–2015)[szerkesztés]

A Kasabian a Rock am Ringen 2014-ben
A Kasabian fellépése az iTunes Fesztiválon a londoni Roundhouse-ban 2014-ben

2013 márciusában Sergio Pizzorno a Facebookon keresztül megerősítette, hogy a turnézó ritmusgitáros Jay Mehler elhagyta a Kasabiant, hogy csatlakozzon Liam Gallagher új zenekarához, a Beady Eye-hoz, mint turnézó basszusgitáros.[26] Tim Carter turnézó gitárosként csatlakozott a Kasabianhoz, és először 2013. március 6-án lépett fel a zenekarral Russell Brand Give It Up for Comic Relief című komédia- és zenei koncertjén a Wembley Arénában.[27] Carter zenei mérnök-producer és Dan the Automator asszisztense, aki a West Ryder Pauper Lunatic Asylum és a Velociraptor! társproducere volt.[28]

Egy maroknyi koncertet és fesztiválfellépést követően a Kasabian 2013 novemberében egy teaser videót tett közzé, amelyben bejelentette, hogy az előző hat hónapban új anyagon dolgoztak.[29] Az album producere Sergio Pizzorno volt.[30] Azt is bejelentették, hogy 2014 júniusában, a debütáló albumuk tízéves évfordulója környékén 60 000 ember előtt játszanak egy hazatérő koncertet a leicesteri Victoria Parkban.[31][32] 2014. április 4-én megerősítették, hogy a Kasabian lesz a 2014-es Glastonbury Fesztivál "Pyramid Stage" fő fellépője 2014. június 29-én.[33]

2014. április 28-án a zenekar nyilvánosságra hozta, hogy az album címe 48:13 lesz, és 2014. június 9-én jelenik meg.[34][35] Az albumot népszerűsítő "Eez-eh" című kislemez 2014. április 29-én jelent meg.[36] Az "Eez-eh" című számot a 2014-es Glastonbury Fesztiválon adták elő a 48:13 és a korábbi albumok más számaival együtt. A műsorban két feldolgozás is elhangzott: a "Crazy", amelyet eredetileg a Gnarls Barkley vett fel, és a "Praise You" Fatboy Slimtől, amelyet az "L.S.F." című daluk intrójaként használtak.

A 2015-ös NME Awards-on a Kasabian 9 jelölést kapott, ezzel megdöntve a 2009-es Oasis rekordot (7 jelölés).[37][38]

For Crying Out Loud és Meighan távozása (2016–2021)[szerkesztés]

2016-ban a zenekar májusban egy rövid turnét játszott,[39] amelynek csúcspontja két koncert volt a Leicester City pályáján, a King Power Stadionban, hogy megünnepeljék a klub Premier League-győzelmét. A két koncert közül az elsőn a Kasabian bemutatta új dalát, a "Put Your Life On It" címűt, amelyet a városnak és azoknak szentelt, akik már nincsenek közöttünk, hogy láthassák a város közelmúltbeli sporteredményeit, a De Montfort Egyetem gospelkórusának kíséretében.[40] A május 16-i LCFC győzelmi felvonulás részeként a leicesteri Victoria Parkban is előadtak egy rövid szettet.[41] A hatodik albumhoz számos inspirációt is felsoroltak, többek között a Nirvanát, Bruce Springsteent, David Bowie-t és Claudio Ranierit. Szeptember 8-án megerősítették,[42], hogy a "Comeback Kid" az EA Sports FIFA 17 című játékának soundtrackjén is szerepel majd. 2016 decemberében az a hír járta, hogy az együttes a következő évben a Reading and Leeds Fesztiválon fog fellépni, de ragaszkodtak hozzá, hogy "a zenekar jelenleg az új albumuk befejezésével foglalkozik".[43] A zenekar végül 2017 augusztusában fellépett a Reading and Leeds fesztiválon, valamint több más fesztiválon is abban az évben.[44]

Az NME-nek adott 2017 januári interjújában Pizzorno elárulta, hogy a készülő albumon szerepel majd a "Bless This Acid House" című szám, amely a zenész szerint az egyik legjobb dal, amit írt.[45]

2017 márciusában megerősítették, hogy a zenekar hatodik albuma a For Crying Out Loud címet kapja,[46] és még az év májusában megjelenik.[47] Az album borítóján a zenekar gitáros technikusának, Rick Grahamnek a fényképe látható.[48] A zenekar egy világkörüli turnéra indult, amelynek keretében fellépett a Reading és a Leeds Fesztiválon, valamint a TRNSMT fő fellépője volt Glasgow-ban.[49]

2020 júliusában bejelentették, hogy Meighan személyes problémák miatt közös megegyezéssel kilép a Kasabianből.[50] Hamarosan kiderült, hogy Meighan áprilisban a lánya jelenlétében bántalmazta akkori menyasszonyát, és júliusban bíróság elé állt. A leleplezések fényében a zenekar közölte, hogy úgy döntöttek, megszakítják szakmai kapcsolatukat Meighannel.[51]

Meighan kirúgása után a zenekar megmaradt alapítói, Pizzorno és Chris Edwards találkoztak, hogy megvitassák a Kasabian jövőjét. Úgy döntöttek, hogy a zenekarnak folytatódnia kell, és miután megfontolták egy új énekes felvételének lehetőségét, Pizzorno úgy érezte, hogy az lenne a legjobb, ha ő maga vállalná a szerepet.[52] 2020 október végén a megmaradt zenekari tagok közleményt adtak ki a médiának, amelyben megerősítették, hogy Meighan végleg kilépett a zenekarból, és a turné- és merchandising cégükben is megszűnt partnerként részt venni.[53]

2021. május 28-án a Kasabian bejelentette, hogy októberben turnét indít az Egyesült Királyságban, az elsőt Meighan távozása óta, ahol Pizzorno átveszi az összes énekesi feladatot, a turné gitáros Tim Carter pedig teljes munkaidőben a zenekar tagja lesz.[54] Az új Kasabian október 13-án debütált Glasgow-ban, ahol a zenekarhoz csatlakozott Robert Harvey a The Musicból, mint multiinstrumentalista és háttérénekes.[55]

2021. október 1-jén Liam Gallagher bejelentette, hogy a Kasabian 2022. június 3-án és 4-én a Knebworth Parkban lesz az előzenekara.

The Alchemist's Euphoria (2021–napjainkig)[szerkesztés]

2021. október 27-én a Kasabian kiadta első kislemezét több mint négy év után, az "Alygatyr"-t.[56] 2022. május 6-án megjelent a "Scriptvre" című második kislemez, valamint egy klip és a hetedik albumuk, a The Alchemist's Euphoria bejelentése, amely augusztus 12-én jelent meg.[57] 2022. június 3-án, azon a napon, amikor a Kasabian Liam Gallagher előzenekaraként fellépett a Knebworth Parkban, kiadták a harmadik kislemezt, a "Chemicals"-t egy zeneszöveges videóval együtt, majd 2022. június 20-án egy videóklipet is.

Tagok[szerkesztés]

Jelenlegi tagok
  • Sergio Pizzorno
  • Chris Edwards
  • Ian Matthews
  • Tim Carter
Jelenleg túrázó zenészek
  • Robert Harvey
  • Gary Alesbrook
Korábbi tagok
  • Christopher "Chris" Karloff (1997–2006)
  • Tom Meighan (1997–2020)
Korábbi túrázó tagok
  • Jason "Jay" Mehler (2006–2012)
  • Ben Kealey (2003–2004, 2006–2021)
  • Ryan Glover (2004)
  • Mitch Glover (2004)
  • Daniel "Dan" Ralph Martin (2004)
  • Martin Hall-Adams (2004)

Diszkográfia[szerkesztés]

  • Kasabian (2004)
  • Empire (2006)
  • West Ryder Pauper Lunatic Asylum (2009)
  • Velociraptor! (2011)
  • 48:13 (2014)
  • For Crying Out Loud (2017)
  • The Alchemist's Euphoria (2022)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Gallagher 'is not joining Kasabian'. Leicester Mercury, 2009. november 3. [2013. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. ↑ „Kasabian's Serge: I'm no indie boy”, Belfast Telegraph, 2011. szeptember 1. (Hozzáférés: 2014. augusztus 11.) 
  3. ↑ Jeffries: Kasabian - Artist Biography. AllMusic. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  4. ↑ THE BRITS 2010. Brit Awards, 2010. február 16. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  5. ↑ Empire. „Kasabian – review”, The Observer, 2011. december 18. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.) 
  6. ↑ Lamont: Kasabian: from Leicester squares to rock heavyweights. The Observer, 2011. szeptember 4. (Hozzáférés: 2013. augusztus 9.)
  7. ↑ "Kasabian on tour with Oasis".
  8. ↑ Turnell, Cat (2005).
  9. ↑ Wright: Kasabian: Forever having the last laugh. DIY, 2017. augusztus 4. (Hozzáférés: 2017. augusztus 13.)
  10. ↑ Maclean: Ukula Music :: speaking with Kasabian on their first trip to America. Ukula. [2007. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  11. ↑ Sevan Nişanyan: kasap. Nişanyan Sözlük. [2018. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 5.)
  12. ↑ Glastonbury Archive - 2005. BBC. (Hozzáférés: 2012. december 14.)
  13. ↑ Kasabian Announce the Departure of Chris Karloff, 2006. július 17. [2007. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. július 17.)
  14. ↑ Fulton: Chris Karloff puts ex-band Kasabian behind him as his new duo Black Onassis wrap up debut tour. Daily Record, 2014. február 28. (Hozzáférés: 2022. augusztus 22.)
  15. ↑ Kasabian win Best Live Band at Shockwaves NME Awards. NME. [2007. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 31.)
  16. ↑ Watch 'The Mighty Boosh's Noel Fielding teaming up with Kasabian now. NME, 2009. április 1. (Hozzáférés: 2012. december 14.)
  17. ↑ Takers (2010) - Soundtracks. IMDb. (Hozzáférés: 2012. december 14.)
  18. ↑ Masters. „Florence and the Machine wins two Q Awards”, BBC News, 2010. október 25. 
  19. ↑ Kasabian "Velociraptor!" @ Kasabian Store. Myplaydirect.com. (Hozzáférés: 2011. november 6.)[halott link]
  20. ↑ Kasabian To Release 'Epic' New Album In October. Ultimate Guitar. (Hozzáférés: 2012. december 14.)
  21. ↑ NYE: Re-Wired - Kasabian, Chase & Status Live and Zane Lowe play The O2 arena. The O2. [2013. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  22. ↑ Coplan: Kasabian announces 2012 North American tour. Consequence of Sound, 2011. december 2. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  23. ↑ T In The Park 2012 lineup. T in the Park. [2012. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 16.)
  24. ↑ Leeds Festival 2012 headline acts. Leedsfestival.com. [2012. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  25. ↑ Kasabian cover Fatboy Slim and The Beatles at their Reading Festival headline debut. NME, 2012. augusztus 25. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  26. ↑ Kasabian guitarist joins Liam Gallagher's Beady Eye. BBC Newsbeat. BBC, 2013. március 8. (Hozzáférés: 2013. március 8.)
  27. ↑ Kasabian - Fire (Live at Give It Up 2013). [2022. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  28. ↑ Kasabian Empire - Tim Carter, Jay's replacement for the time being.... Tumblr, 2013. március 6. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  29. ↑ KASABIAN: THE SERGERY ..., 2013. november 13. [2022. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 1.)
  30. ↑ Kasabian Interview. Qromag.com, 2013. november 27. (Hozzáférés: 2013. november 22.)
  31. ↑ „Kasabian announce huge homecoming gig at Leicester's Victoria Park”, Leicester Mercury, 2013. november 28.. [2014. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. március 22.) 
  32. ↑ Schaff: Kasabian's Victoria Park show sells out. Music.thedigitalfix.com, 2013. december 9. [2014. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  33. ↑ „Glastonbury's line-up topped by Kasabian”, BBC News, 2014. április 4. (Hozzáférés: 2014. április 4.) 
  34. ↑ Announcing the album 48:13. kasabian.co.uk, 2014. április 28. [2014. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  35. ↑ Kasabian announce 'stripped back' new album, '48:13' – full details. NME, 2014. április 28. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  36. ↑ eez-eh - Single by Kasabian. iTunes (BE), 2014. április 29. (Hozzáférés: 2014. május 30.)
  37. ↑ Kasabian, Royal Blood, Jamie T lead nominations for NME Awards 2015 with Austin, Texas - voting open. NME, 2014. december 16. (Hozzáférés: 2015. február 12.)
  38. ↑ The full winners list at NME Awards 2015 with Austin, Texas revealed. NME, 2015. február 18. (Hozzáférés: 2015. február 19.)
  39. ↑ Kasabian confirm UK warm-up for Leicester City stadium shows | Live4ever Media. Live4ever Media, 2016. május 4. (Hozzáférés: 2016. május 29.)
  40. ↑ NME.COM: 9 Massive Moments From Kasabian's First Gig At The King Power Stadium | NME.COM. NME.COM, 2016. május 29. (Hozzáférés: 2016. május 29.)
  41. ↑ Kasabian stage surprise performance for Leicester fans. ITV News. (Hozzáférés: 2016. május 29.)
  42. ↑ FIFA 17 Soundtrack - EA Sports. EA Sports. (Hozzáférés: 2016. szeptember 8.)
  43. ↑ Kasabian - NME. NME. (Hozzáférés: 2017. január 12.)
  44. ↑ Kasabian - NME. NME. (Hozzáférés: 2017. január 26.)
  45. ↑ „Kasabian's new album features 'one of the best tunes they've ever written' - NME”, NME, 2017. január 17. (Hozzáférés: 2017. január 29.) 
  46. ↑ For Crying Out Loud by Kasabian. iTunes. (Hozzáférés: 2017. március 16.)
  47. ↑ Kasabian Empire — midnightiscoming-kasabian: "For Crying Out.... Kasabian Empire. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
  48. ↑ @: The new @KasabianHQ album For Crying Out Loud is out tomorrow. Wondering who that fella on the cover is? Here's Tom with the story., 2017. május 4.
  49. ↑ Wright: Kasabian: Forever having the last laugh. DIY, 2017. augusztus 4. (Hozzáférés: 2017. augusztus 13.)Wright, Lisa (4 August 2017).
  50. ↑ Reilly. „Kasabian confirm departure of singer Tom Meighan after struggling with "personal issues"”, NME, 2020. július 6. (Hozzáférés: 2020. július 6.) 
  51. ↑ Tom Meighan: Kasabian singer admits ex-fiancee assault. BBC, 2020. július 7. (Hozzáférés: 2022. augusztus 22.)
  52. ↑ Doherty: Kasabian on sacking their frontman: ‘It was like seeing your house burn down’. The Guardian, 2022. május 17. (Hozzáférés: 2022. augusztus 22.)
  53. ↑ Richards. „Tom Meighan has been removed from Kasabian's touring and merch companies”, NME, 2020. október 29. (Hozzáférés: 2020. november 1.) 
  54. ↑ Reilly: Kasabian announce first UK tour since Tom Meighan's departure. NME, 2021. május 28. (Hozzáférés: 2021. május 28.)
  55. ↑ Richards: Kasabian play first gig since Tom Meighan's departure: see footage, setlist and more. NME, 2021. október 14. (Hozzáférés: 2021. október 14.)
  56. ↑ Kasabian share new single 'ALYGATYR', their first music since departure of Tom Meighan. NME, 2021. október 27. (Hozzáférés: 2022. március 4.)
  57. ↑ Kasabian talk 'Scriptvre' and new album 'The Alchemist's Euphoria': "This is a re-set". NME. (Hozzáférés: 2022. május 6.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kasabian című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kasabian&oldid=26238238”