Karakalpak ábécé
A karakalpak ábécé (saját nevén qaraqalpaq a'lipbesi) a karakalpakok és nyelvük latin betűs írására szolgál.
A nyelvet 1928-ig arab írással jegyezték le. Ekkor vezettek be egy korai latin írást, amelyet 1940-ben cseréltek le az 1945-ben módosított, 2005-ig használt cirill írásra. A 2005-ben bevezetett új, laitn betűs írást már 1995-ben hivatalossá tették, de hagytak egy átmeneti időszakot (10 év) az átállásra. Manapság hivatalos dokumentumok már csak a latinbetűs írással adhatók ki Üzbegisztánban.
A mai latin betűs ábécé
Latin betű |
Cirill megfelelő |
Fonetikus érték |
1995-ös változat |
1928-as változat |
A betű neve |
---|---|---|---|---|---|
A a | А а | [a] | A a | A a | a |
Aʻ aʻ | Ә ә | [æ] | Ä ä | Ә ә | aʻ |
B b | Б б | [b] | B b | B b | be |
D d | Д д | [d] | D d | D d | de |
E e | Е е | [e] | E e | E e | e |
F f | Ф ф | [f] | F f | F f | ef |
G g | Г г | [g] | G g | G g | ge |
Gʻ gʻ | Ғ ғ | [ʁ] | Ğ ğ | Ƣ ƣ | gʻe |
H h | Һ һ | [h] | H h | H h | he |
X x | Х х | [x] | X x | X x | xe |
I ı | Ы ы | [ɯ] | I ı | Ь ь | ı |
İ i | И и | [i] | İ i | I i | i |
J j | Ж ж | [ʒ] | J j | Ç ç | je |
K k | К к | [k] | K k | K k | ke |
Q q | Қ қ | [q] | Q q | Q q | qe |
L l | Л л | [l] | L l | L l | el |
M m | М м | [m] | M m | M m | em |
N n | Н н | [n] | N n | N n | en |
Nʻ nʻ | Ң ң | [ŋ] | Ñ ñ | N̡ n̡ | enʻ |
O o | О о | [o] | O o | O o | o |
Oʻ oʻ | Ў ў | [œ] | Ö ö | Ө ө | oʻ |
P p | П п | [p] | P p | P p | pe |
R r | Р р | [r] | R r | R r | er |
S s | С с | [s] | S s | S s | es |
sh | Ш ш | [ʃ] | Ş ş | Ş ş | - |
T t | Т т | [t] | T t | T t | te |
ts | Ц ц | [ʦ] | C C | C C | - |
U u | У у | [u] | U u | U u | u |
Uʻ uʻ | Ү ү | [y] | Ü ü | Y y | uʻ |
V v | В в | [w] | V v | V v | ve |
W w | Ў ў | [w] | W w | W w | we |
Y y | Й й | [j] | Y y | J j | ye |
Z z | З з | [z] | Z z | Z z | ze |
’ | Ъ/Ь ъ/ь | [ʔ] | ’ | Ь ь | apostrof |
A c nem része az ábécének. Ezeket csak idegen eredetű nevekben használják. Más esetekben átírják az ábécében megtalálható betűvel: c → ts.
A hivatalos ábécének nem része az sh és ts betűkapcsolat, de külön fonémát jelöl, ezért szerepel a táblázatban.
A aʻ, gʻ, nʻ, oʻ és uʻ betűket a kézírásban gyakran ă, ğ, n̆, ŏ, ŭ formában írják.
Az 1928-as változat sorrendje: Aa Әә Bb Cc Çç Dd Ee Ff Gg Ƣƣ Hh Xx Ii Jj Kk Qq Ll Mm Nn N̡n̡ Oo Өө Pp Rr Ss Şş Tt Uu Yy Vv Ww Zz Ьь.
Az 1995-ös változat sorendje: Aa Ää Bb Cc Çç Dd Ee Ff Gg Ğğ Hh Iı İi Jj Kk Ll Mm Nn Ññ Oo Öö Pp Qq Rr Ss Şş Tt Uu Üü Vv Ww Xx Yy Zz.
Az előző cirill betűs ábécé
A táblázat az 1995 előtt használt cirill betűs ábécét, és annak ismert átírásait mutatja.
nagybetű | kisbetű | latin ábécé | ISO 9[1] | ALA-LC[2] | WWS[3] | Allworth[4] | BGN/PCGN[5] |
---|---|---|---|---|---|---|---|
А | а | a | a | a | a | ä | a |
Ә | ә | a | a | a | a | ä | a |
Б | б | b | b | b | b | b | b |
В[6] | в | v | v | v | v | v | w |
Г | г | g | g | g | g | g | g |
Ғ | ғ | gʻ | ġ | gh | ḡ | gh | gh |
Д | д | d | d | d | d | d | d |
Е | е | e, ye[7] | e | e | e | e, ye[7] | e, ye[7] |
Ё | ё | yo | ë | ë | ë | ya | yo |
Ж | ж | j | ž | zh | ž | j, zh[8] | zh |
З | з | z | z | z | z | z | z |
И | и | i | i | i | i | i | i |
Й | й | y | j | ĭ | j | y | y |
К | к | k | k | k | k | k | k |
Қ | қ | q | ķ | q | ķ | q | q |
Л | л | l | l | l | l | l | l |
М | м | m | m | m | m | m | m |
Н | н | n | n | n | n | n | n |
Ң | ң | nʻ | ņ | ng | ņ | ng | ng |
О | о | o | o | o | o | a | o |
Ө | ө | oʻ | ô | ȯ | ö | ö | ö |
П | п | p | p | p | p | p | p |
Р | р | r | r | r | r | r | r |
С | с | s | s | s | s | s | s |
Т | т | t | t | t | t | t | t |
У | у | u | u | u | u | u | u |
Ү | ү | uʻ | ù | u̇ | ü | ü | ü |
Ў | ў | w | ŭ | w | w | w | w |
Ф[6] | ф | f | f | f | f | f | f |
Х | х | x | h | kh | x | kh | kh |
Ҳ | ҳ | h | h̦ | ḣ | x̦ | h | h |
Ц[6] | ц | ts | c | ts | c | ts | ts |
Ч[6] | ч | sh | č | ch | č | ch | ch |
Ш | ш | sh | š | sh | š | sh | sh |
Щ | щ | sh | ŝ | shch | šč | shch | shch |
Ъ | ъ | ’ | " | " | " | " | ’ |
Ы | ы | ı | y | y | y | ï | y |
Ь | ь | ’ | ’ | ’ | ’ | ’ | ’ |
Э | э | e | è | ė | è | ë | e |
Ю | ю | yu | û | iu | ju | yu | yu |
Я | я | ya | â | ia | ja | yä | ya |
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ The World's Writing Systems, New York, 1996
- ↑ Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971.
- ↑ United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.
- ↑ a b c d Csak idegen eredetű szóban fordul elő
- ↑ a b c Szó elején, magánhangzó és ъ, ь után
- ↑ Idegen eredetű szavakban