Kanban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kanban (看板, magyarul „kártya”, „tábla”, „bizonylat”) a termelés vezérlésének a Pull-Prinzip (azaz húzó- vagy hívóelv) és kizárólag egy fogyasztási helyen fellépő igény kielégítésére koncentrál. A kanban rendszerben egy (kanban) mennyiség fogyása alapján irányítjuk a gyártást vagy beszerzést. A klasszikus „toló” rendszerű alapanyagellátással szemben, amikor az igény alapján gyártunk, itt a kanbanban tárolt mennyiség tartása a célunk. Az igény kiszolgálása így közvetett módon teljesül, ezért nevezzük „húzó” rendszernek.

A kanban alapvető része a Just in Time gyártási rendszernek.

A 'kanban a „Just In Time” nevű vezetéselméleti gyártási rendszerben használatos japán fogalom, melynek szó szerinti jelentése „jel-” vagy „utasításkártya”.

A rendszer sarkalatos pontja a kanbanban tárolt mennyiség meghatározása. Ezzel biztosítható az alacsony készletek mellett is a maximális rendelkezésre állás.

A kanban tehát egy gyár termelőegységében alkalmazott kézi jelzésrendszer, amely kártyákat használ valamely szükség látható jelzésére. Más eszközök is használatosak erre a célra: vannak, akik műanyag jelzőzászlókat (ún. „kanbankockát”) vagy labdákat (gyakran golf- vagy pingponglabdákat) használnak valamilyen gyártási mozgás kiváltására. Ilyen mozgás lehet egy gyárban egy segéd- vagy nyersanyag igénylése vagy egy félkész termék továbbítása.

Például egy termelési egységben lévő munkapadon két polc van a munkaasztal két oldalán. A nyersanyagokat az egyik (bejövő) polcra helyezik, a készterméket pedig a másikra (kimenő). Ezek a polcok ebben az esetben kanbanként szerepelnek. A kimenő polcra helyezett kis zászlócska például jelezheti, hogy a polcon lévő késztermékeket el lehet vinni, a bejövő polcon lévő zászlócska újabb nyersanyagot igényelhet, stb.

A kanban általában valamilyen mértékegységet jelöl, például egy doboznyi készterméket, és ha többdoboznyi készült el, akkor a jelek száma jelezheti azt. Ez előnyös lehet az anyagmozgatók számára munkájuk ütemezése szempontjából.

Történeti áttekintés[szerkesztés]

Az eredeti kanban-rendszert (Kanban-System) 1947-ben a japán Toyota Motor Corporation-nél Taiichi Ohno fejlesztette ki. Az oka nagyon egyszerű volt: az amerikai versenytársakhoz képest elenyésző volt a Toyota produktivitása. Ohno így írta le ötletét: „Valahogy alkalmazni kéne a termelés anyagáramlásában is a szupermarket elvet, miszerint, ha elveszünk a polcról egy adott tulajdonságokkal bíró és adott mennyiségű terméket, jelentkezik a hiány és az feltöltésre kerül“.

A kanban funkciói[szerkesztés]

  1. Utasítás termelésre vagy szállításra
    • Megmutatja, hogy melyik termékből, mennyit (kanbanon szereplő információk), és mikor (amikor a kanbant leveszik) kell gyártani, szállítani.
  2. A vizuális irányítás eszköze
    • Eszköz a túltermelés elkerülésére
    • Eszköz a szabálytalan termelési sebesség felismerésére
  3. A kaizen eszköze
    1. Csökkentsük a kanbanok számát egyesével
    2. Probléma fog adódni
    3. Vizsgáljuk ki a problémát
    4. Szüntessük meg a problémát fejlesztéssel

Irodalom[szerkesztés]

  • Bichler, K.; Schröter, N.: Praxisorientierte Logistik. 1. Aufl. Stuttgart; Berlin; Köln 1995
  • Dickmann, P.: Schlanker Materialfluss. 2. Aufl. Berlin (Springer) 2008, ISBN 978-3-540-79514-8
  • Dr. Koczor Zoltán: Statisztikai folyamatszabályozó; MMT tanfolyami anyag
  • Dr. Péczely György, Péczely Csaba, Péczely György: LEAN3 – Termelékenység-fejlesztés egységes rendszerben, A. A. Stádium Kft., Szeged, 2012 ISBN 978-963-08-3163-5
  • Kanban a gyakorlatban; ford. Bányász Réka; Kvalikon, Bp., 2011
  • Kosztolányi János–Schwahofer Gábor: Kanban; Kaizen Pro Oktatási és Tanácsadó Kft., Bp., 2012 (Zsebedben a lean)

Linkek a világhálón[szerkesztés]