Kanban
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
Kanban (看板, magyarul „kártya“, „tábla“, „bizonylat“) a termelés vezérlésének a Pull-Prinzip (azaz húzó- vagy hívóelv) és kizárólag egy fogyasztási helyen fellépő igény kielégítésére koncentrál. A kanban rendszerben egy (kanban) mennyiség fogyása alapján irányítjuk a gyártást, vagy beszerzést. A klasszikus "toló" rendszerű alapanyagellátással szemben, amikor az igény alapján gyártunk, itt a kanbanban tárolt mennyiség tartása a célunk. Az igény kiszolgálása így közvetett módon teljesül. Ezért nevezzük "húzó" rendszernek.
A Kanban alapvető része a Just in Time gyártási rendszernek.
A kanban a „Just In Time” nevű vezetéselméleti gyártási rendszerben használatos japán fogalom, melynek szószerinti jelentése „jel”, vagy „utasítás kártya”.
A rendszer sarkalatos pontja a kanbanban tárolt mennyiség meghatározása. Ezzel biztosítható az alacsony készletek mellett is a maximális rendelkezésre állás.
A kanban tehát egy gyár termelőegységében alkalmazott kézi jelzés-rendszer, mely kártyákat használ valami szükség látható jelzésére. Más eszközök is használatosak erre a célra: vannak akik műanyag jelzőzászlókat (amit kanban kockának hívnak), vagy labdákat (gyakran golf-, vagy pingponglabdákat) használnak valamilyen gyártási mozgás kiváltására. Ilyen mozgás lehet egy gyárban egy segéd-, vagy nyersanyag igénylése, vagy egy félkész termék továbbítása.
Például, mondjuk egy termelési egységben lévő munkapadon két polc van a munkasztal két oldalán. A nyersanyagokat az egyik (bejövő) polcra helyezik, a készterméket pedig a másikra (kimenő). Ezek a polcok ebben az esetben kanban-ként szerepelnek. A kimenő-polcra helyezett kis zászlócska például jelezheti, hogy a polcon lévő késztermékeket el lehet vinni, vagy a bejövő polcon lévő zászlócska újabb nyersanyagot igényelhet…stb.
A kanban általában valamilyen mértékegységet jelöl, például egy doboznyi készterméket, és ha több doboznyi készült el, akkor a jelek száma jelezheti azt. Ez előnyös lehet az anyagmozgatók számára munkájuk ütemezése szempontjából.
Tartalomjegyzék |
Történeti áttekintés [szerkesztés]
Az eredeti kanban-rendszert (Kanban-System) 1947-ben a japán Toyota Motor Corporation-nél Taiichi Ohno fejlesztette ki. Az oka nagyon egyszerű volt: az amerikai versenytársakhoz képest elenyésző volt a Toyota produktivitása. Ohno így írta le ötletét: „Valahogy alkalmazni kéne a termelés anyagáramlásában is a szuparmarket elvet, miszerint, ha elveszünk a polcról egy adott tulajdonságokkal bíró és adott mennyiségű terméket, jelentkezik a hiány és az feltöltésre kerül“.
A kanban funkciói [szerkesztés]
- Utasítás termelésre vagy szállításra
- Megmutatja, hogy melyik termékből, mennyit (kanbanon szereplő információk), és mikor (amikor a kanbant leveszik) kell gyártani, szállítani.
- A vizuális irányítás eszköze
- Eszköz a túltermelés elkerülésére
- Eszköz a szabálytalan termelési sebesség felismerésére
- A kaizen eszköze
- Csökkentsük a kanbanok számát egyesével
- Probléma fog adódni
- Vizsgáljuk ki a problémát
- Szüntessük meg a problémát fejlesztéssel
Irodalom [szerkesztés]
- Bichler,K.; Schröter, N.: Praxisorientierte Logistik. 1. Aufl. Stuttgart; Berlin; Köln 1995.
- Dickmann, P.: Schlanker Materialfluss. 2. Aufl. Berlin (Springer) 2008, ISBN 978-3-540-79514-8.
- Dr. Koczor Zoltán: Statisztikai folyamatszabályozó MMT tanfolyami anyag.
- Dr. Péczely György, Péczely Csaba, Péczely György: LEAN3 - Termelékenység-fejlesztés egységes rendszerben, A. A. Stádium Kft. Szeged., ISBN 978-963-08-3163-5
Linkek a világhálón [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||

