Kaltan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Vadaro (vitalap | szerkesztései) 2020. december 2., 13:15-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (képaláírás)
Kaltan (Калтан)
Kaltan központja az 1960-as években
Kaltan központja az 1960-as években
Kaltan címere
Kaltan címere
Kaltan zászlaja
Kaltan zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKemerovói terület
Irányítószám652740–652741
Körzethívószám38472
Népesség
Teljes népesség20 464 fő (2020. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Kaltan (Oroszország)
Kaltan
Kaltan
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 53° 31′, k. h. 87° 16′Koordináták: é. sz. 53° 31′, k. h. 87° 16′
Kaltan (Kemerovói terület)
Kaltan
Kaltan
Pozíció a Kemerovói terület térképén
Kaltan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaltan témájú médiaállományokat.

Kaltan (oroszul: Калтан) város Oroszország Kemerovói területén, a novokuznyecki agglomeráció része.

Népessége: 21 892 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Elhelyezkedése

A Kemerovói terület déli részén, Kemerovo területi székhelytől 289 km-re, a Kondoma, (a Tom mellékfolyója) partján helyezkedik el. A Kuznyecki-medence nehézipari központjától, Novokuznyecktől 38 km-re délre fekszik, mellyel vasútvonal és autóút köti össze. A város körzetében külfejtéssel szenet bányásznak.

Története

Korábbi évszázadokban a Kondoma partjait sórok lakták, Kaltan is sór falu volt eredetileg. Az első orosz kozák csapatok a 17. század elején érték el ezt a vidéket. A Tom magas jobb partján, szemben a Kondoma torkolatával építették 1618-ban a kuznyecki faerődöt, Novokuznyeck elődjét. A 17. század közepére kiépült a déli határ védelmét szolgáló védvonal, melynek egyik erődítményét a mai Kaltan helyén létesítették.

1946-ban Oszinnyiki bányavárostól 12 km-re délre, Kaltant jelölték ki a Kuznyecki-medence legnagyobb hőerőművének helyszínéül. 1951 tavaszán helyezték üzembe első turbinaegységet, és 1956-ra elkészült a teljes hőerőmű, ami lehetővé tette többek között a novokuznyecki alumíniumgyártás bővítését. Az erőmű átadásával megkezdődhetett a település kiépítése és újabb ipari üzemeinek telepítése is. 1949-ben lett városi jellegű település, 1959-ben város. Széntüzelésű hőerőműve napjainkban is a kuznyecki iparvidék egyik fontos energiaforrása.

Jegyzetek

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala

Források