Kalmár György (nyelvész)

Kalmár György
Született	1726 Tapolcafő
Elhunyt	1781 (54-55 évesen) 1782 (55-56 évesen)
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	nyelvész filológus orientalista
Sablon • Wikidata • Segítség

Kalmár György (Tapolcafő (Veszprém megye), 1726. – 1782. szeptember 4. után) nyelvész, költő, orientalista.

Élete

Nemesi származású volt. Miután középiskoláit a debreceni kollégiumban, ahol teológiát is tanult, elvégezte, 1750 körül külföldi, különösen angol egyetemeket látogatott; bejárta Németországot és Leidenben a keleti nyelveket tanulta; azután Bécsben, Pozsonyban, Budán és más helyeken lakott. 1772 körül a kecskeméti református iskolában néhány évig konrektor volt.

Csak tudományos szenvedélyének élt; külsejében és életmódjában a cinizmusig menő egyszerűséget tanúsított. Nyelvtudománnyal foglalkozott, különösen az egyetemes vagy bölcseleti nyelvkérdésekkel, és erre vonatkozó munkái külföldön híres polémiát keltettek. Másik érdekes tétele volt, hogy a magyar nyelvnek egyrészt tökéletességét, másrészt a török–tatár nyelvvel való rokonságát vitatta.

Járt Konstantinápolyban és Kis-Ázsiában, ahol a török nyelvvel megismerkedett. Igen tanult, de zavaros fő volt és munkássága meddő maradt. A florenci társaságnak is tagja volt. Halála évét és helyét nem tudjuk.

Munkái

• Dissertatio latina critico-philologico-theologica in Isaiae VII. 14. cum variis animadversionibus criticis. Oxonii, 1750
• Genuina linquae hebraicae grammatica Sive vetus illa sine masoretharum punctis hebraisandi via. Genevae, 1760
• Tractat über den Text: Kind fürchte den Herrn und den König. Mit einer lateinischen Zuschrift an die Kaiserin Königin. Wien, 1764
• Epistola divi Pauli ad Hebraeos hebraice cumannotatt. criticis. Amstelodami, 1766
• Prodromus idiomatis Scythico-Mogorico-Chuno (seu, Hunno-) Avarici. Posonii, 1770 (A versek egy részét, 1245-öt, 1761-ben Jassyban írta. E munka arról is nevezetes, hogy nyelvünknek a classikai mértékre alkalmas voltát bizonyítja, erre szabályokat is ad, sőt mintegy 5000 hexameterre menő két vegyes tartalmú verssel meg is előzi a classikai triász föllépését.) Online
• Praecepta grammatica atque specimina lingvae philosophicae sive universalis, ad omne vitae genvs accommodatae. Berolini & Lipsiae, 1772, hét rézm. táblával (Barátai költségén adta ki. Olaszul: Róma, 1773. bővített kiadásban és hat rézm. tábl., Németül: Bécs, 1774. szintén átdolg. kiadás hat rézm. és szerző arczk. Ajánlja Wendler Ferdinánd barátjának, a m. n. múzeumi példány tiszta lapján sajátkezű írásával és négy latin verssel. 1777. febr. 10.)
• Obfensae inlegitimae vindex legitimus hoc est: Censores romani censurae subjecti, atque nuper inventum idioma philosophicum universale ab ineptis eorum cavillationibus vindicatum, Erlangae. 1774
• Est et chamaeleon inter philosophos. Viennae, 1775
• A magyar helikon-ért és kástaliák-ért felséges Mária Theresiahoz buzdult alázatos ének. Uo. 1778
• Magjar Merkuriusnak és magjar szómagjarázónak kellemetessége. Hely n., 1781 (Költemény; a M. Hirmondó 1781. 19. sz. Libertiny Sámuel magyar verses kritikát ír ezen munkáról, melyben írásmódját gúnyolja.)
• Kalmár György utazásai. A Prodromus Summájának Post Scriptuma; bev., ford., átdolg. Weöres Sándor, ill. Kiss István; Magyar Iparművászeti Főiskola, Bp., 1976 (Studium)
• Summa. Az embernek épségben levő állapotjáról és esetéről és ebből következő lelki és testi nyavalyásságáról, egyszóval az ő egész romlott természetéről; tan. Weöres Sándor; Pátria Ny., Bp., 1993 (Pátria könyvek) – hasonmásban
• Kalmár György, "a magyar nyelv szerelmese"; sajtó alá rend., bev. Szelestei N. László; PPKE BTK, Piliscsaba, 2000 (Pázmány irodalmi műhely. Források)
• Féljed a Királyt!; Kalmár György kéziratát sajtó alá rend., utószó, jegyz. Szelestei N. László; Jókai Városi Könyvtár, Pápa, 2001 (Pápai diákok)

A Magyar Hírmondóban (1780. 70. sz.) hírdeti: Lexicon Hungaricum: Addita Interpretatione Latina, inusus omnium, ea, qua debuit, ratione, etymologice comparatum et auctum cz. munkáját és (1781. 19. sz.), a Madjer szómadjarázó cz. munkájának megkezdését. Különczködéséről Kazinczy a következőket jegyezte föl: «...míg Prodromusát Landerernél nyomatta, egy kerti nyaralóban töltötte a telet; fázva, koplalva s nyakiglan ülve a szalma közt, s úgy dolgozá verseit reszketve minden tetemiben a hideg miatt. Ázsiában utazván, eczetet, olajat, sót horda magával, s így valahol a mezőn megszálla, készen lelé ebédjét, vacsoráját».

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• PIM

További információk

• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
• Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. Bp., Tankönyvkiadó, 1990
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002, 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
• Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–1969
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893–1904
• Strbik Andrea: Héber nyelvtanok Magyarországon. Bp., MTA Judaisztikai Kutatócsoport-Osiris Kiadó, 1999
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
• Körmöczi László: A világnyelv kérdése és Kalmár György; Dajka Ny., Nagykőrös, 1933
• Hegedüs Béla: Prodromus. Kalmár György (1726-?) világáról; Argumentum, Bp., 2008 (Irodalomtörténeti füzetek)