Kabók Győző

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jávori István (vitalap | szerkesztései) 2021. május 3., 14:11-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Kabók Győző
Született1881. augusztus 10.
Szeged[1]
Elhunyt1947 után
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész
A Wikimédia Commons tartalmaz Kabók Győző témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kabók Győző (Szeged, 1881. augusztus 10. – 1947 után) színész.

Életútja

Apja Kabók Imre városi levéltáros volt,[3] édesanyja Inotay Róza.[4] Középiskoláit elvégezve, bankhivatalnok lett, de 24 éves korában egy műkedvelői előadáson Újházi Ede felfedezte és bátorította a színipályára. 1905–07-ben az Országos Színészegyesület iskolájának volt hallgatója. A vígszínházi színésziskolában ösztöndíjas volt; mint másodéves növendéket Faludi Sándor a Modern Színpad Kabaréhoz szerződtette 1907 szeptemberében. Ettől kezdve Kabók állandóan budapesti színházaknál működött. 1907–08-ban a Bonbonnière tagja volt, 1908–11-ben a Royal Orfeumban, 1910–11-ben a Városligeti Színkörben szerepelt, majd 1912–13-ban Nagy Endre kabaréjában, 1916–17-ben az Érdekes Kabaréban, 1918-ban pedig a Medgyaszay Színházban. 1914-ben bevonult és 1918-ig első világháborús katonai szolgálatot teljesített. Főhadnagyi rangban szerelt le. 1914-ben Orbók Loránd Vitéz László Bábszínházában is játszott, 1918–20-ban a Madách Színház, 1921–23-ban a Pódium, 1923-ban a Pesti Kabaré tagja volt. 1924–25-ben a Terézkörúti Színpadon, 1926–27-ben a Városi, 1927–28-ban a Magyar Színházban, 1929-ben a Bethlen téri Színpadon szerepelt. 1928–tól 1932-ig nem volt szerződése. 1932-ben Békeffi László nyári alkalmi társulatával lépett fel, majd 1932–34-ben a Kamara Színház, 1934–35-ben újból a Bethlen téri Színház tagja volt, majd 1936–tól 1943-ig a Nemzeti Színház művészeként láthatta a közönség. Gárdonyi Géza ajánlatára a Göre Gábor c. filmben a bíró alakításával nagy népszerűségre tett szert, ez volt egyetlen filmes főszerepe.

1942-ben alaptalanul feljelentett névtelen levélben egy textilkereskedőt, Bosnyák Józsefet. Azt adta elő, hogy a kereskedő a zsidótörvényt kijátszva, üzletét felesége nevén vezeti, a katonai szolgálat alól kivonja magát, vöröskatona volt, a zsidóktól és a kommunistáktól titokban pénzt kap és a keresztény felekezetet gúnyolja. A lefolytatott eljárás kinyomozta, hogy a bejelentés alaptalan volt.[5] Kabókot, mivel állításait nem tudta bizonyítani, először 1943-ben hamis vádért nyolchavi börtönbüntetésre ítélték. A népügyészség vádirata szerint Kabók ekkor Kiss Ferenchez, a Színészkamara elnökéhez ment, akinek intézkedésére egy SS-katona és a Színészkamara titkára ment el Bosnyákhoz és fenyegetésekkel rávették őt, hogy a Kabók elleni feljelentést vonja vissza. A népügyészség ugyancsak vádat emelt Raffay Júlia ellen, aki Bosnyák Zoltán elvált felesége, azért, mert felbérelte Greguss Mihály nyilas pártszolgálatost, hogy Bosnyákot a rendőrségre kísérje, ahonnan a nyilas uralom idején a nyilasházba hurcolták. A népbíróság előtt Kabók Győző és Raffay Júlia tagadták bűnösségüket. A népbíróság azonban megállapította, hogy mint besúgók működtek és 1947-ben Kabók Győzőt kilenchónapi, Raffay Júliát kétévi börtönre ítélte.[6]

Kabók tiszteletbeli patrónusa volt a Turul Bajtársi Egyesületnek, ezért az Igazolóbizottság 1945-ben három évre eltiltotta a szerepléstől.

Fontosabb színházi szerepei

  • Öreg tót (Herczeg Ferenc: Ocskay brigadéros)
  • Fogadós (Gaál J.–Galamb S.: A peleskei nótárius)
  • Göre Gábor (Gárdonyi Géza: A bor)
  • Kisbíró (Zilahy Lajos: Süt a nap)
  • Ábris (Zilahy L.: A bolond Ásvayné)

Filmszerepei

  • Bernáték kikocsiznak (1912, rövid, szkeccs)
  • Gyerünk nyaralni (1913, rövid, szkeccs) - Toni, separé pincér
  • Göre Gábor bíró úr kalandozásai Budapesten Első eresztés (1913) – Göre Gábor
  • Göre Gábor bíró úr pesti kalandozásai (Második eresztés!) - Göre Gábor
  • A föld rabjai (1917)
  • A vén bakancsos és fia, a huszár (1917) – Veres Frici
  • A baba (1919) – Páter Maximin rendőrfőnök
  • Tilos a csók (1919) – miniszterelnök
  • Piri mindent tud (1932) – házfelügyelő
  • A repülő arany (1932) – földműves
  • Budai cukrászda (1935) – Suba Nagy Gergely, Dr. Demeczky páciense
  • Sárga csikó (1936) – Csárdás gazda
  • Két fogoly (1937) – szerzetes
  • Pillanatnyi pénzzavar (1937-38) – elnökségi tag
  • Toprini nász (1939) – vendég a mulatóban
  • Szervusz, Péter! (1939) – Kulhanek lókupec
  • Az utolsó Wereczkey (1939) – parasztember
  • Mária két éjszakája (1939) – János, Forgách Péter inasa
  • Sok hűhó Emmiért (1939) – János pásztor
  • Hétszilvafa (1939) – pincér
  • Sárga rózsa (1940) – Tiszai átkelőnél pletykáló férfi
  • Édes ellenfél (1941) – banktisztviselő
  • A beszélő köntös (1941) – kecskeméti férfi a szabónál
  • Bob herceg (1941) – Milánius szappanfőző
  • Férfihűség (1942) – statiszta
  • Heten, mint a gonoszok (1942) – kocsmai vendég
  • Isten rabjai (1942) – szerzetes
  • Szeptember végén (1942) – vendég a kocsmában
  • Lejtőn (1943) – templomi szolga
  • A 28-as (1943) – színész
  • Sárga kaszinó (1943)
  • Féltékenység (1943) – parasztember
  • Futótűz (1943) – pék
  • És a vakok látnak... (1943) – utas a vonaton
  • Nemes Rózsa (1943) – Fogarasi, falusi bíró
  • Aranypáva (1943) – vendég az Aranypávában
  • Sári bíró (1943) – falusi férfi
  • Zörgetnek az ablakon (1943)

Jegyzetek

  1. ↑ Magyar színházművészeti lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1994
  2. ↑ FamilySearch (angol nyelven)
  3. ↑ Délmagyarország, 1939. augusztus 6., 18. old.
  4. ↑ Nemzeti Ujság, 1920. május 28., 3. old.
  5. ↑ Uj Magyarság, 1943. november 28., 10. old.
  6. ↑ Szabadság, 1947. szeptember 5. / 203. szám, 2. old.

Források

További információk

  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927].
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005.
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
  • Sándor János: Százados színházkrónika. Szegedi színházi és színészeti regiszter. Szeged, Ariadne Press Bt., 1998.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kabók_Győző&oldid=23837475”