Kövér Kálmán
| Kövér Kálmán | |
| Született | 1841. október 26. Jászberény |
| Elhunyt | 1926. augusztus 22. (84 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem (–1868, orvostudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kövér Kálmán (Jászberény, 1841. október 26. – 1926. augusztus 22.)[1] orvosdoktor, gyermekorvos, királyi udvari tanácsos.
Élete[szerkesztés]
Gimnáziumi tanulmányait szülőhelyén és Egerben végezte, miközben az egri főegyházmegye növendékpapja lett, később azonban a természettudományok iránti hajlamát követve, a papi pályát elhagyta és 1862-ben a budapesti orvosi egyetem hallgatója lett. 1867-ben a pesti szegény gyermekkórház segédorvosává választatott meg. 1868-ban orvosdoktorrá avatták és ugyanakkor felavatási ösztöndíjat nyert. Mint Bókay János egyetemi tanár segéde a gyermekkórházban több mint három évig működött. 1871-ben a vallás és közoktatási minisztérium a porosz- és szászországi kumiszgyógyintézetek látogatásával bízta meg, hogy eme keleten híressé vált lótejbor orvosi hatását a tüdővész ellen tanulmányozza és arról véleményes jelentést tegyen. (Ide vonatkozó ismertetéseit az Orvosi Hetilap 1871-1872. évfolyama ismertette.) Felterjesztése folytán a magyar kormány nálunk felállítani szándékolt kumiszgyógyintézet tervét teljesen elejtették. 1876-ban belügyminiszteri engedéllyel a székesfővárosban nyilvános gyermek-gyógyintézetet nyitott.
Cikkei az Orvosi Hetilapban (1866. Sebesültek körül tett tapasztalatok, különös tekintettel a gipszkötésre, 1869. Belindek maggali mérgezésről, Közlemények a szegény gyermek-kórházból, Enyvvédtömlőkről, 1870. A szerzett agyvizkór idült alakjáról, A víziszonyról, 1871. A bőr alá fecskendezési gyógymód értéke a gyermekgyógyászatban, A gyermekápolásról, 1872. A prágai gyermekkórházról, A stettini gyermekkórházról, A bécsi lelenczházról, 1874. Adatok a himlő gyógytanához); a lipcsei Jahrbuch für Kinderheilkundeban a gyermekápolásra és a gyermekbetegségekre vonatkozólag számos értekezés, cikk és műbírálat jelent meg tőle.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Budapesti Hírlap, 1926. augusztus 26., 192. szám, 8. oldal.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.
További információk[szerkesztés]
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.