Jurenák Károly
| Jurenák Károly | |
| Született | 1822. május 23. Pozsony |
| Elhunyt | 1911. január 16. (88 évesen) Pozsony |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Schindler Mária |
| Szülei | Jurenák Ádám, Rupp Ludmilla |
| Foglalkozása | ügyvéd |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jurenák Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jurenák Károly, sultzi, dr. (német: Karl von Jurenak, szlovák: Karol Jurenák, Pozsony, 1822. május 23. – Pozsony, 1911. január 16.) budapesti ügyvéd, a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. választmányi tagja,[1] a pesti nagykereskedői testület tollnoka.
Családja
[szerkesztés]Francia származású nemesi család gyermekeként született. Apja Jurenák Ádám pozsonyi nagykereskedő, a városi tanács tagja, anyja Rupp Ludmilla, ehrestrohmi Rupp Ignác német lovag lánya. Bátyja Jurenák Anton pozsonyi nagykereskedő.
Munkássága
[szerkesztés]Jurenák fiatalon került Budapestre, ahol iskolái után ügyvédi irodát alapított, ami a csődeljárásokra szakosodott. 1847-ben, 25 éves korában, már ő vezette a pesti Walko C.D. cég elleni eljárást. [2] Ezt az esetet még sok további követte. A ötvenes évek végétől magánszemélyeket is képviselt.
1848-ban a Kossuth Lajos által vezetett Pénzügyminisztérium országos főszámvevőségi osztályának fogalmazói segédeként dolgozott Weisz Bernát Ferenc főnöksége alatt. [3]
Ügyvédi irodáját 1871-ben adta át dr. Lovik Adolf [4] (1830–1883) jogtudós, Lovik Károly író apja.
Jurenák Károly a budapesti közéletben több területen is aktívan kivette a részét. A nagykereskedők testületében 1853-ban vált tollnokká. Hivatalát 1876-ig látta el. Munkájáról a testület így emlékezik meg:[5]
„ Jurenák Károly,
ki huszonhárom éven át vitte e tisztet,
nehéz időkben is sok odaadást tanúsítva,
lemondott, mivel Pozsonyba költözött.
A testület sajnálkozását fejezte ki eltávozása fölött.”
Tagságai
[szerkesztés]- 1853-ban a Budapesti Nagykereskedő Testület ügyészévé választották, ezt a feladatát 1876-ig látta el.
- 1859-ben bizottmányi tagja az Evangélikus Árvákat Gyámolító-Egyletnek.[6]
- 1867. május 16-án került bejegyzésre az Első Budapesti Gőzmalmi Részvénytársaság, a 8 fős választmány Jurenákot választotta meg a bejegyzés előtt elnökül.[7]
- Alapító és igazgatósági tagja volt a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknak 1869-től 1872-ig.[8]
- 1870-től a Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatósági tagja.[9]
Jurenák a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. választmányi tagja, majd később az 1873-ban megalapult részvénytársaság, a Franklin Társulat Irodalmi Intézet 9 fős igazgatósági tanácsának tagja. Együtt olyan ismert tagokkal, mint Ballagi Mór, Eötvös Loránd, Gyulai Pál, illetve Arany László.[10] A társulati tagságból 1875-ben köszönt le. Székét dr. Takács Lajos vette át.[11]
Magánélete
[szerkesztés]1853-ban házasodott a német Maria Schindler von Kunewalddal. Egy fiuk és három lányuk született. Dr. Jurenák István, miniszteri titkár, Ludmilla, Mária (1859–1861), aki kétévesen elhunyt és Mária (1863–1907)
Jurenák Károly barátságban állt a nála 11 évvel fiatalabb Johannes Brahmssal és Volkmann Róberttel, aki Die drei Serenaden für Streichorchester-t neki szentelte.[12]
Halála
[szerkesztés]
Jurenák Károly 1911. január 16-án hosszú betegséget követően hunyt el Pozsonyban. A családi Jurenák-kriptában nyugszik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1873-03-04 / 52. szám
- ↑ Pesti Hírlap, 1847-03-25 / 852. szám
- ↑ Az elsö Magyar Ministerium összes személyezetének Név- és Lakkönyve
- ↑ Pesti Hírlap, 1883-09-07 / 247. szám
- ↑ Fővárosi Lapok, 1876-04-21 / 91. szám
- ↑ Politikai Ujdonságok, 1859-05-26 / 21. szám
- ↑ Budapesti Közlöny, 1867-06-02 / 69. szám
- ↑ Budapesti Közlöny, 1872-05-01 / 99. szám
- ↑ Budapesti Közlöny, 1870-07-31 / 173. szám
- ↑ Krónika, 1978-04-01 / 4. szám
- ↑ Közlöny, 1875-06-05 / 126. szám
- ↑ The Albrecht Family Forum. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
Források
[szerkesztés]- Records of the Tötösy de Zepetnek Family
- A pesti polg. kereskedelmi testület és a budapesti nagykereskedők és nagyiparosok társulata története
- A Budapest Kereskedelmi Akadémia Története alapításától 1895-ig
