Julian Assange

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2020. szeptember 13., 13:02-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Magyarul megjelent művei)
 Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Julian Paul Assange
Assange 2010-ben
Assange 2010-ben
SzületettJulian Paul Hawkins
1971. július 3. (52 éves)[1][2][3]
Magnetic Island, Townsville, Queensland,  Ausztrália
Álneveproff, Mendax
Állampolgárságaausztrál[4]
Nemzetiségeausztrál
HázastársaStella Assange (2022. március 23. – )[5]
Gyermekeinégy gyermek
SzüleiChristine Ann Assange
John Shipton
Foglalkozása
Iskolái
  • Central Queensland University
  • Melbourne-i Egyetem
  • Townsville State High School
KitüntetéseiEconomist Freedom of Expression Award (2008)
Amnesty International UK Media Award (2009)
Sam Adams Award (2010)
Julian Paul Assange aláírása
Julian Paul Assange aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Julian Paul Assange témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Julian Paul Assange (IPA: [əˈsɑːnʒ], Magnetic Island,Townsville, 1971. július 3. –) ausztrál újságíró,[6][7][8] kiadó,[9][10] internetes aktivista. Leginkább a WikiLeaks főszerkesztőjeként és szóvivőjeként ismert. Korábban programozóként dolgozott.[11] Számos országban élt, több előadást tartott a sajtószabadságról, cenzúráról és oknyomozó újságírásról.

Élete

Julian Assange szülei egy vándorcirkuszt üzemeltettek. Gyermekéveit Byron Bay közelében töltötte, ami az alternatív művészek központja volt. Később a család Magnetic Islandre, pontosabban Townsville-be költözött. Szülei válása után édesanyjánál nőtt fel, aki 1979-ben feleségül ment egy zenészhez. Ebből a házasságból Assange-nak van egy féltestvére. Az újabb válás után Assange anyja vándorolt, filmrendezőként tevékenykedett és időről-időre menekültek egy szekta, valamint a második férj elől, emiatt a két gyerekkel gyakran változtatták lakhelyüket (50 településen laktak), a gyerekek gyakran váltogatták az iskoláikat (37 iskola), időnként magántanulók voltak.

Később Assange matematikát és fizikát hallgatott a Melbourne-i Egyetemen, de nem fejezte be tanulmányait. Amikor az egyetem matematika kara egy szerződés keretein belül az amerikai hadsereggel egy tanulmányt állított fel, hogy a beiktatott katonai csapatszállítóknak és buldózereknek meg kellene reformálni az eljárási jogkörét, Assange tiltakozásul ezt „gyilkológépek optimalizálásának” nevezte.

Első programozói tapasztalatait Assange egy Commodore 64-es számítógépen szerezte, 1987-ben szert tett egy internetelosztóra is. ,,Mendax" (latinul: nemes hazudozó) álnév alatt kezdte el hacker-tevékenységeit. Ő és további két hacker alapítottak egy csoportot, amely a „International Subversives” nevet viselte. Ezen tevékenységük vezetett ahhoz, hogy az Ausztrál Szövetségi Rendőrség 1991-ben melbourne-i házában razziát tartott. 1992-ben Julian Assange-t 24 rendbeli illegális hackerkedés vádjával bűnösnek találták, és a bíróság 2100 ausztrál dollár befizetésére kötelezte és próbaidőre bocsátotta. 1995-ben Assange megírta első szabad szoftverét, Strobe névvel.

Hacker tevékenységeivel egyidőben ismerte meg későbbi feleségét. 1989-ben összeköltöztek és született egy fiuk. 1991-ben elváltak. 1999-ben egy egyéves jogi vita után Assange és anyja, Christine elérték a gyermek anyjával szemben a közös gondviselést.

2006-tól a WikiLeaks-szel foglalkozott. Állítása szerint interneten kereste a megélhetéshez szükséges pénzt és ezért tud a WikiLeaks-ért fizetés nélkül dolgozni. A WikiLeaks-szel kapcsolatos munkája során többször letartóztatták, kihallgatták, cenzúrázták és beperelték, mindezt eredménytelenül.

Assange felmondta szoros kapcsolatát Daniel Domscheit-Berggel 2010 augusztusában egy csevegőszobában. Domscheit-Berg kinyilvánította hozzávetőleges kritikáját a WikiLeaks munkafelépítésével kapcsolatban: egy erős szerkezetet akart, egy irodát, fizetett alkalmazottakat. Erről nyíltan akart beszélni. Később ezt a kritikáját egy könyvben is megfogalmazta, A letiltott önéletrajz címen (a könyv címében azért szerepel a letiltott szó, mert Assange nem akarta megjelentetni a könyvet, ám a története elmeséléséért kapott pénzét már elköltötte, így a Canongate Books megjelentette a könyvet).[12][13]

Munkássága

Assange 2006-ban alapította a WikiLeakset, jelenleg is a tanácsadó testület tagja. Tett közzé anyagot a kenyai ítélet nélküli kivégzésekről, amiért 2009-ben Amnesty International Media Awarddal tüntették ki; a 2006-os elefántcsontparti egészségügyi krízisről, melynek során egy svájci cég hajója szennyező anyagot öntött a tengerbe Abidjan kikötőjében; közölt le anyagot a szcientológiai egyház kézikönyveiről, a Guantánamói-öböl-beli fogolykínzásokról és bankokkal kapcsolatos botrányokról (Kaupthing, Julius Baer).[14] 2010-ben az amerikai hadsereg afganisztáni és irak elleni háborújáról tett közzé titkosított dokumentumokat. 2010. november 28-án a WikiLeaks öt médiabeli partnerével együtt titkos amerikai diplomáciai üzeneteket tett közzé.[15] A Fehér Ház Assange tevékenységét meggondolatlannak és veszélyesnek nevezte.[16]

A WikiLeaksszel kapcsolatos munkásságáért Assange 2008-ban megkapta a The Economist Freedom of Expression díját, 2010-ben pedig a Sam Adams Awardot. Az Utne Reader a világot megváltoztató 25 személy közé sorolta, a New Statesman pedig a 23. helyre tette a világ 50 legbefolyásosabb embere listáján.

2010. november 30-án svéd kérésre az Interpol felvette a körözött személyek listájára,[17] nemi erőszakkal kapcsolatos vádakkal akarták kihallgatni. Assange december 7-én önként jelentkezett a londoni rendőrségen.[18] Az ellene felhozott vádakat tagadja.[19]

Magyarul megjelent művei

  • David Leigh–Luke Harding: WikiLeaks-akták. Julian Assange háborúja a titkosítás ellen; Geopen, Bp., 2011
  • A letiltott önéletrajz. A WikiLeaks-alapító története; ford. Medgyesy Zsófia, utószó Marczali Ferenc; TranzPress Könyvek, Bp., 2013

Jegyzetek

  1. ↑ Julian Assange's mother recalls Magnetic. Magnetic Times, 2010. augusztus 7. [2010. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 12.)
  2. ↑ Khatchadourian, Raffi. „No Secrets: Julian Assange's Mission for Total Transparency”, The New Yorker , 2010. június 7. (Hozzáférés: 2010. június 16.) 
  3. ↑ ASSANGE, JULIAN PAUL 30 November 2010. Interpol.
  4. ↑ LIBRIS, 2013. január 21. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  5. ↑ Julian Assange: Wikileaks founder gets married in Belmarsh prison, 2022. március 23. (Hozzáférés: 2022. július 31.)
  6. ↑ Julian Assange. Centre for investigative journalism. [2012. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  7. ↑ Amnesty announces Media Awards 2009 winners. Amnesty International, 2009. június 2. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 1.)
  8. ↑ Alex Massie: Yes, Julian Assange Is A Journalist. The Spectator, 2010. november 2. [2010. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  9. ↑ Greenberg, Andy: An Interview With WikiLeaks’ Julian Assange — Andy Greenberg – The Firewall. Blogs.forbes.com. [2010. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 1.)
  10. ↑ Harrell, Eben. „Defending the Leaks: Q&A with WikiLeaks' Julian Assange”, TIME, 2010. július 27. (Hozzáférés: 2010. december 1.) 
  11. ↑ „Profile: Julian Assange, the man behind Wikileaks”, The Sunday Times, 2010. április 11. (Hozzáférés: 2010. június 29.) 
  12. ↑ A letiltott önéletrajz. www.amazon.com. (Hozzáférés: 2019. május 4.)
  13. ↑ ISBN. Hozzáférés: 2019. május 4.  
  14. ↑ WikiLeak And Apache Attack In Iraq — Julian Assange. The Sydney Morning Herald, 2010. április 9. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  15. ↑ WikiLeaks cables: Live Q&A with Julian Assange. The Guardian, 2010. december 3. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  16. ↑ Russia official: WikiLeaks founder should get Nobel Prize. Haaretz, 2010. december 8. [2010. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  17. ↑ Interpol: Wanted: Assange, Julian Paul.. Interpol.int. (Hozzáférés: 2010. december 1.)
  18. ↑ „Wikileaks founder Julian Assange arrested in London”, BBC, 2010. december 7. (Hozzáférés: 2010. december 7.) 
  19. ↑ Paul Owen, Caroline Davies, Sam Jones and agencies. „Julian Assange refused bail over rape allegations”, The Guardian, 2010. december 7. (Hozzáférés: 2010. december 7.) 

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Julian_Assange&oldid=23039537”